Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 2 (124. szám) - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság tevékenységéről szóló jelentés, valamint az ehhez k... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
892 kitűnik és amit még a határozati javaslat elfogadása esetén az ügyészség alkalmasint kideríthet, abból azért én olyan szempontból n yugodt vagyok, hogy azért nem vetődtünk mi egy árnyékra, és nem egy luftballont próbáltunk hámozni. Én azt gondolom, hogy ennek a belátása és ennek a lehetőségnek a megadása lett volna a minimum, amit az ellenzéki képviselőtársainktól joggal és okkal elvár hattunk volna. Egyelőre ennyi. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. A kétperces felszólalásoknak egy darabig a végére értünk. Most rendes felszólalásra Bauer Tamás képviselő úrnak adom meg először a szót, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönö m a szót, elnök úr. A többiek tudják, hogy ugyan a néhány órával ezelőtt egyszer már röviden összefoglaltam, hogy mi is van abban a jelentésben és mi történt, Kosztolányi elnök úr expozéjának a kiindulópontja azonban rendkívül figyelemreméltó volt, és ehhe z szeretnék a továbbiakban kapcsolódni. Azzal kezdte Kosztolányi úr, hogy a Fidesz kormányra jutása a parlamenti vizsgálóbizottságok tevékenységében is új korszakot jelent. Ugye, jól idézem? Jegyzőkönyv még nincs, szó szerint nem tudom idézni. És azt kell mondanom, hogy valóban, ez így van. És abban is igaza van Kosztolányi úrnak, hogy Kosztolányi úr elnöksége más, mint a korábbi időszakban volt. Érdemes ezt egy kicsit áttekintenünk. Az első szabadon választott magyar parlamentben kétszer is kezdeményezték vizsgálóbizottság létrehozatalát. Egyszer a '92. október 23i Kossuth téri incidens kapcsán; az akkori kormánytöbbség - akkor még 50 százalék kellett volna - ezt megakadályozta. Másodszor, körülbelül egy évvel később, az úgynevezett MDFFideszszékházügy k apcsán kezdeményezte akkor több párt vizsgálóbizottság létrehozását, és az új szövetség, vagyis az MDFFideszszövetség megakadályozta akkor is - kereszténydemokratakisgazda részleges támogatással - a vizsgálóbizottság létrehozását. Úgyhogy az első ciklus ban vizsgálóbizottság nem volt. A második ciklusban, '94 és '98 között azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, hiszen a szocialistaszabad demokrata többség 20 százalékra vitte le a vizsgálóbizottság létrehozatalának a küszöbét. Eltérően attól, amit Kos ztolányi úr mondott, több vizsgálóbizottság létrejött; három vizsgálóbizottság jelentése elkészült, az Országgyűlés megtárgyalta és elfogadta a jelentést, másik három vizsgálóbizottság esetében a jelentés tervezete elkészült; nem tudtak megegyezni a felek, de a tervezet megszületett, és abból mindenki megismerhette a tényeket, a tervezetek nyilvánosságra is kerültek és bárki számára hozzáférhetők. (17.00) Szaladjunk röviden végig ezeken az ügyeken! Az első vizsgálóbizottság az előző ciklusban a Budapest Ban kügyben történt, ugye? (Dr. Kosztolányi Dénes közbeszólása.) Itt a parlamentben hangzott el, napirend előtti felszólalásokban, 1995. május 8án, az az állítás, hogy itt egy 12 milliárdos feltőkésítésre került sor. Miért, mi tette ezt szükségessé, nincse itt valami visszaélés? Megalakult a vizsgálóbizottság, paritásos vizsgálóbizottság, amelynek a jelentése megállapította, hogy visszaélés nem történt, a tőkejuttatás összhangban volt a kormány határozataival, senki anyagi előnyre ebből nem tett szert; kétsé gtelen, hogy egy fontos iratot nem szabályszerűen iktattak. Ezt tartalmazta a jelentés, amit mindkét oldal elfogadott. Az Országgyűlés megtárgyalta, a határozat megszületett. A második eset: az úgynevezett magyarszovjet olajszállításokkal kapcsolatban 199 5. december 5én itt orgonasípszerűen három párt hat azonnali kérdése hangzott el, azzal kapcsolatban, hogy az akkori ipari miniszterek a saját rokonaik cégeinek juttattak állami megbízást. Elkészült a vizsgálóbizottság jelentése, a két oldal közösen tárta fel a tényeket. A jelentés arról beszélt, amire
