Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A büntetőeljárási jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
90 egyet, nem is szavazta azt meg, és - mintegy válaszolva Gyimesi képviselőtársamnak - hadd említsem meg, hogy ennek gyakorlati megvalósulását és ennek használhatóságát majd nyilván az idő fogja megállapítani, hiszen rátekintésünk még a gyakorlatra n incs. Most azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy a korábbi módosítás során meg nem alkotott átmeneti rendelkezés szülessen meg abból a célból, hogy a szigorúbb büntető rendelkezéseknek ne legyen visszaható hatályuk; tehát az 1999. március hó 1. napj a előtt elkövetett és elsőfokon még el nem bírált bűncselekményeknek terheltjei is részesülhessenek az úgynevezett eltérítés lehetőségeiben. Az előttünk fekvő törvénytervezet ezt a feladatot korrekt módon, az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően oldj a meg. Fel kell hívnunk azonban a figyelmet a büntetőjogszabálymódosítások gondosabb előkészítésére, különös tekintettel arra, hogy ezek a magyar jogrendszer alapjaihoz tartozó büntető törvénykönyvet és büntetőeljárási kódexet érintik. A javaslat 2. §a a büntetőeljárási törvény előzetes letartóztatás feltételeinek intézményrendszerét érinti. Az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki vonatkozó határozatában, hogy a bűnismétlés veszélye mint előzetes letartóztatási ok alkotmányellenes, hanem azt, hogy a minden, az egészen kis tárgyi súlyú bűncselekményekhez is kapcsolódó bűnismétlés veszélye az előzetes letartóztatás szempontjából nem vállalható. Az alapjog, így a személyes szabadsághoz való jog szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti a hatályos büntetőe ljárási törvény 92. § (1) bekezdése c) pontjának az a rendelkezése, amely az Alkotmánybíróság határozatának gyakorlatilag alapját képezte. A személyes szabadsághoz való jog szükségtelen és aránytalan korlátozása alkotmányellenességet eredményez, amelyet me gszüntetni indítványozott az Alkotmánybíróság, amikor a kifogásolt rendelkezést a jelenlegi szabályzat, illetve tervezet akként módosítja, hogy az előzetes letartóztatásnak csak szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekmény megalapozott feltételezése esetén van helye. Indokolt tehát még a lehetőségét is kizárni annak, hogy például a magántitok megsértése, sajtórendészeti vétség, zugírászat, zártörés alapesete, földmérési jel megrongálásának feltételezése elegendő lenne az előzetes letartóztatás fenntar tására. (20.40) Megítélésünk szerint a törvényjavaslat ezt a feladatát is korrektül oldotta meg. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet bizottsági vitájában felmerült, hogy túlságosan gyakran kerülnek a büntető jogszabályok módosításra. A kormány ké pviseletében jelen lévő főosztályvezető úr tájékoztatást adott arról, hogy 1990 és 1994 között kilenc alkalommal, összesen 257 jogszabályhelyet érintve, '94 és '98 között tizenhárom ízben, 154 jogszabályhelyet érintve, míg 1998 óta, tehát a jelenlegi kormá ny hivatalba lépése óta három alkalommal, 197 jogszabályhelyet érintve történt meg a büntető törvénykönyv módosítása. Gyors számítás: tehát tíz év alatt huszonöt alkalommal, 590 jogszabályhelyet érintve történt Btk.módosítás. Ezek jelentős része, tekintet tel a rendszerváltásra és a társadalmi feltételek változására, mozgására, úgy ítéljük meg, hogy indokolt. Ugyanakkor nem elhanyagolható a kellően át nem gondolt, felesleges módosítás, különös tekintettel arra, hogy például az 1993as novella, az akkori mód osítások a büntetések enyhítésére, míg 1998 óta pedig kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. A Btk. különös részébe beemelt számos új bűncselekmény tényállása megítélésünk szerint felesleges, a gyakorlatban nem vagy csak alig kerülnek alkalmazásra. ( Jelzésre:) Látom az államtitkár úr reagálásából, hogy az Igazságügyi Minisztérium ezzel foglalkozó szakemberei is egyetértenek ezzel. Így lassan indokolt lenne ezeknek a különös részi tényállásoknak a felülvizsgálata és ezek kigyomlálása a büntető törvényk önyvből, már csak arra is tekintettel, mert a túl gyakori, kellően át nem gondolt módosítások jogbizonytalanságot eredményezhetnek, a jogkövetés és a jogalkalmazás lehetőségeit rontják. Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat azo nban nem tartozik az előbb említett módosítások vonulatába, így támogatjuk az elfogadását. Tekintettel az Alkotmánybíróság
