Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 2 (124. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
815 Igenis, ami a törvény alapelve, a "szennyező fizet" elvén, meg lehet ezt oldani úgy, hogy a közszolgáltatás az önkormányzatnak ne kerüljön megfizethetetlen teherbe, mert végeredményben ez a hozzáállás azt eredményezi, hogy egy idő után azt mondjuk, nem is kell gyűjteni a hulladékot, mert nincs rá pénzünk. Ez tűrhetetlen! Szegények lehetünk - de piszkosak nem! Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Balsay István képviselő úrnak, Fidesz. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az önkormányzatokat érintő részéhez szólt hozzá képviselőtársnőm azzal, hogy az önkormányzatok a különböző ágazati törvényekben újabb és újabb feladatokat kapnak, és ehhez nem járul az önkormányzatokat finanszírozó költ ségvetés és az államháztartás reformja. Sok igazság van ebben. Ezért óhatatlanul szükségesnek tartom, nem e törvény keretein belül - hiszen akkor minden alaptörvény, minden ágazati törvény egyben költségvetést is érintő törvény lenne , hanem az önkormányz ati törvény és a finanszírozást rendező államháztartási szabályozás áttekintését. Ehhez a feladatok és a hatáskörök oldaláról kell nekilátnunk, és ehhez politikai és parlamenti konszenzus szükséges. Ha a feladatokat áttekintjük, akkor is a legfontosabbak k özött van egy településen a hulladék gyűjtése és kezelése; a közegészségügyi érdekek, az oktatás, a nevelés mindenképp kötelező feladat kell hogy maradjon, és ebben a szubszidiaritás helyesen értelmezett elvének megfelelően a területi, térségi feladatokat ellátó önkormányzatoknak is részt kell venniük. Ez a feladat tehát nem kerülhet ki az önkormányzatok látóköréből. Szükséges, hogy ehhez a térségi és regionális fejlesztési tanácsoktól társulás módján elnyerhető pályázatokból, valamint az uniós, többek közö tt a SAPARDpályázatokból is forrásokat szerezhessenek. Ez a feladat tehát alapvetően a térségi önkormányzatok kötelező feladata kell hogy legyen és maradjon. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót szintén két percre Pap János képviselő úrnak, Fidesz. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megszólított a képviselő asszony, és azt mondta, hogy többletfeladat - többletforrás. Tessék kimondani, hogyan tetszik gondolni! Tehát töb b adót kell kivetni, hogy az állam tudjon fizetni az önkormányzatoknak ezért a többletfeladatért? Azt gondolom, hogy amit én elmondtam, a "szennyező, fizess!" elv alapján kell megfizettetni. Ezt nem győzöm elégszer elmondani, úgy látszik, sokszor el kell m ondani, de el is fogom mondani sokszor, nem szégyellem, megismétlem tizenötször is, ha kell: nem azzal kell fizettetni, aki nem szennyez, hanem azzal, aki szennyez. És az önkormányzat ezt hajtsa végre! Azt gondolom, hogy végre lehet hajtani. Föltette ön a kérdést, tehát vagy az fizet, aki szennyez, vagy fizet a központi költségvetés. Önök azt szeretnék, hogy fizessen a költségvetés. Mi pedig nem szeretnénk, hogy a költségvetés fizessen. A másik: ön azt mondja, hogy szelektív gyűjtés. Mi a szelektív gyűjtés? Az a szelektív gyűjtés, ha a hulladék ott marad, ahol keletkezett. Ez azért lényeges dolog, mert ma azt gondoljuk, hogy csak az a szelektív hulladékgyűjtés, amit a lakosság végez, hogy vegyesen berakja a kukába, majd elviszik, és ez a vegyes hulladék. (Si c!) A legnagyobb problémát nem ez jelenti, hanem pontosan a gazdálkodó szervezetek jelentik. Ezt pedig nagyon könnyen nyomon lehet követni az anyagmérlegek kapcsán. Úgy tudom, hogy minden ilyen tevékenység számlákkal történik. Van alapanyag és végtermék. H a a kettő közti különbséggel nem tud elszámolni, hogy újra felhasználta, akkor ezért fizet. Hihetetlenül egyszerű!
