Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
742 Végül a törvénytervezet legneuralgikusabb pontjára szeretnék rámutatni vagy arról szólni néhány szót: ez pedig a Ptk., illetőleg a koncessziós törvény módosítása. A Ptk.ban eddig az volt, hogy az állam kizárólagos tulajdonában vannak a felszíni vizek, a tavak, a folyók, azok medrei, ha a törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik. Rendelkezett így már jogszabály 1995ben, és akkor a vizeknek egy bizonyos részét önkormányzati tulajdonba adta az 1995. évi LVII. törvény. Ugyanezt mondja ki a törvény az országos közforgalmú kikötőkről is. De itt már önkormányzatokról nem beszél, hanem teljes egészében kiveszi az állami tu lajdon hatálya alól, ami persze nem jelenti azt, hogy így rögtön automatikusan megszűnik az állam tulajdonjoga, hanem azt jelenti, hogy forgalomképessé válik, és így eladható. De biztos, hogy nem fognak minden egyes kikötőt azonnal eladni, vagyis lesznek o lyanok, amelyek állami tulajdonban maradnak, de mivel a koncessziós törvény is módosul, így ezek a jövőben már nem lesznek koncesszióba adhatók. Ez egy olyan ellentmondás, amit szerintem valamilyen formában feltétlenül fel kell oldani. Összegezve: a vélemé nyem is az a törvényről, hogy feltétlenül szükséges törvény; bizonyos módosításokkal jó törvénnyé tehető, és valóban biztosítja majd azt a keretet, amit maga is megcélzott, amelyre majd felépíthetők a különböző ágazati rendelkezések. Köszönöm. (Taps.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Fenyvessy Zoltán úr, a MIÉP képviselője. (Nincs jelen.) Nincs jelen a teremben. Herényi Károly úr, az MDF képviselője (Nincs jelen.) - őt sem látom a teremben. Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője, szintén ír ásban előre jelentkezett. Megadom a szót. (Lezsák Sándor: Innen is mondhatom?) Természetesen. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja - és ezt már itt is, másutt is több képviselőtá rsam kifejtette - üdvözli ennek a törvénytervezetnek a megszületését, és támogatja az elfogadását. Ugyanakkor már a korábbiakban is hangsúlyoztuk néhány olyan igényünket ezzel a törvé nyjavaslattal kapcsolatban, amit jelen formájában nem kellő mértékben tartalmaz, és ez indokolja hozzászólásomat. Az egyik hangsúlyos észrevételünk az volt, hogy az állam nem vonulhat ki ebből a stratégiai ágazatból, azaz az állami szerepvállalást erősíten i kell a hajózás területén. Nem hunyhatjuk be szemünket ama tény előtt, hogy a magyar vízi fuvarozóknak olyan versenytársakkal kell megmérkőzniük, akik saját országuktól lényegesen nagyobb állami támogatásban részesülnek. Jelentőségének megfelelően foglalk ozzon a kormány például a csepeli kikötő fejlesztésének és bővítésének állami megsegítésével is; távlatban bizonyosan megtérülnek az ide befektetett adóforintok. (13.20) Szóvá kell tennem azt a szigorú előírást is a 12. §ban, mely szerint csak az az úszól étesítmény jegyezhető be a hazai hajólajstromba, amelyikben a magyar tulajdoni hányad legalább 50 százalék. Javasoljuk a bejegyezhetőséget mindazon hajók számára is, amelyek esetében a magyar tulajdoni hányad, bár nem éri el az 50 százalékot, de relatíve a legmagasabb más tulajdoni hányadokhoz viszonyítva. Különösen a nagyobb és drágább tengerjáró hajók esetében gyakorlat több kisebb tulajdonos összefogása - ne tegyük közülük hátrányos helyzetűvé a magyar befektetőket! Ne váljon gyakorlattá, hogy a magyar t ulajdoni hányadnál kisebb tulajdoni hányadú, külföldi lobogók alatt közlekedjen egy úszólétesítmény csupán azért, mert a legnagyobb tulajdoni hányad hatósága, esetünkben a magyar hajózási hatóság, elzárkózik a lajstromba vételtől! Ismeretes a tény, hogy az elmúlt években milyen, gyanúsnak is nevezhető ügyletek révén, lényegében megszűnt a magyar tengerjáró hajópark; hazai tulajdonú tengerjárók üzemeltetésére
