Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - Dr. Ladislav Ambros, a Szlovák Nemzeti Tanács környezet- és természetvédelmi bizottságának elnöke és kísérete köszöntése - A Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KADERJÁK PÉTER, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója:
737 európai uniós csatlakozás tükrében értelmezhető , a magyar gazdasági átmenet elmúlt tízéves időszaka után az az egyik soron következő nagyon nagy feladat, amelynek megoldása, amely kihívásra az é rtelmes és okos válaszok megtalálása alapvetően érinti az egész ország lakosságát. Azt gondolom, hogy mivel a kormány egyértelműen kinyilvánította, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kíván, nincs túl nagy mozgástere. Ha feltesszük, hogy 2003 elején Magyar ország csatlakozni tud az Európai Unióhoz, és elfogadjuk azt a helyzetet, hogy derogációt nem kér és nem kap Magyarország az energetika területén, akkor 2003ban 30 százalékra meg kell nyitni Magyarországon az energetikai piacot. Magyarán az energiafogyasz tók 30 százaléka szabadon választhatja meg akkor, hogy kitől vásárol energiát. Tehát előbbutóbb ezzel a kérdéssel mindenképpen szembe kell nézni, és azt gondolom, hogy az igazi feladat az, hogy a múlt örökségével és azokkal az adottságokkal, amelyekről it t nagyon sok szó esett a mai délelőttön, hogyan lehet ilyen körülmények között a legjobb megoldásokat megtalálni. (12.50) Mindezek után - hiszen nem tehetek mást, és nem is gondolom, hogy mást kellene tenni, mint ezeket a múltbéli adottságokat valóban adot tságnak tekinteni - szeretném megköszönni azt, hogy a felszólalók, vezérszónokok, majd' kivétel nélkül támogatták a hivatal beszámolójának elfogadását, és támogatták a beterjesztett bizottsági határozati javaslatot is. Kérem önöket ezúttal is, hogy ezt maj d a szavazás során is erősítsék meg. Nagyon röviden mindenképpen szeretnék reagálni egykét érintett témára. Az első kérdés a fogyasztóvédelem. Nagyon sok felszólalásban hangzott el, hogy a hivatal ez irányú tevékenységét erősíteni kell. Én a magam részérő l is - amikor ennek a hivatalnak az élére kerültem - azt fogalmaztam meg fő célként, hogy a hivatal ne csak fogyasztóvédő, hanem fogyasztócentrikus működést folytasson, és a feladatai között ezt helyezze az első helyre. Az elmúlt ötnyolc év sokkal inkább szólt az energiaszektoron belül a befektetőkről, arról, hogy a befektetőket hogyan lehet az országba vonzani, és talán kevésbé a fogyasztókról. Természetesen a hivatal mindent el fog követni annak érdekében, hogy ezt a tevékenységét megerősítse. Ehhez egy megjegyzést szeretnék fűzni, ami kikívánkozik belőlem. Sokan emlékeznek még arra, amikor a fogyasztóvédelem tekintetében bizonyos szektorokban központi hatóságok próbálták elvégezni a fogyasztók védelmét, nagyon sokszor kevés eredménnyel. Azt gondolom, hog y az egyik leghatékonyabb fogyasztóvédelem a fogyasztóért folytatott verseny lehet, és ezért a hivatal a lényegéből fakadóan nem tehet mást, mint hogy versenybarát politikát támogat, mert ez - ahol lehet - talán a leghatásosabb fogyasztóvédelem. Azt gondolom, hogy a hatósági fogyasztóvédelmet azokra a területekre kell koncentrálni, és az erőket azokra a területekre kell koncentrálni, ahol a verseny nem tud megbirkózni ezekkel a feladatokkal, és ahol természetszerűen olyan monopolpozíciók maradnak fenn, amelyeket nem lehet feloldani. Azt hiszem, hogy akik itt a piacban gondolkodnak, az energetika jövője tekintetében mindig valahol a telekommunikáció példája lebeg a szemük előtt, amikor újabb és újabb belépők vannak a piacon, az újabb belépések azt e redményezik, hogy egyre kifinomultabb, egyre magasabb minőségű és fokozatosan egyre alacsonyabb árú szolgáltatásokkal jelennek meg a szolgáltatók a piacon; azt gondolom, az energetika területén is ez kell hogy fő szerepet kapjon. A fogyasztóvédelemmel kapc solatban még egy kérdést felvetnék. A hivatal jogosítványai, hogy a fogyasztóvédelmi feladatait végrehajtsa, léteznek, de korlátozottak. Azt kérném a tisztelt Háztól, amikor arról döntenek, hogy vajon ezeket a jogosítványokat kiszélesítik vagy nem, akkor g ondoljanak azokra a felszólalásokra, amelyek ma itt elhangoztak. Az árakról: azt gondolom, az árak elsődleges funkciója az, hogy pontos jelzéseket küldjenek a gazdaság szereplői számára arról, mi mennyibe kerül. Az áraknak csak másodlagosan vagy harmadlago san szokás szociális szempontokat tulajdonítani. Azt gondolom, hogy az az árszabályozási szisztéma, amely az elmúlt időszakban működött, túlsegítette a magyar lakosságot és gazdaságot azon a rendkívül nagy nehézségen, hogy a szociális árból el kellett jutn i egy olyan ár
