Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - Dr. Ladislav Ambros, a Szlovák Nemzeti Tanács környezet- és természetvédelmi bizottságának elnöke és kísérete köszöntése - A Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FARKAS IMRE (MSZP):
733 az ország lakosságának körülbelül egynegyede elégedetlen a szolgáltatók tevékenységével, akkor viszont rendkívül nagy számnak tűnik ez. Akkor viszont, ha enny ien elégedetlenek vele, miért csak 579 darab bejelentés érkezett? Véleményem szerint három ok miatt: Egyrészt, a lakosság egy része talán még nem is hallott az Energia Hivatalról, és arról sem, hogy a fogyasztóvédelem egyáltalán itt történik ezekkel a kérd ésekkel kapcsolatban. Másrészt, a lakosság általában közvetlenül a szolgáltatóhoz fordul, tőle vár valamiféle megoldást, de a szolgáltatónál nem tudja meg, hogy mi a joga egyáltalán, és mi a szolgáltatónak a kötelezettsége. Harmadrészt, ha ezt mégis megtud ná a fogyasztó, akkor pedig nem tudja olyan formába önteni a panaszát, amellyel az Energia Hivatal tudna valamit érdemben is kezdeni. Így tehát azt látom, hogy panaszok bőven vannak, csak benyújtva nincsenek kellő számban az Energia Hivatalhoz. Állítom, ho gy választókörzetemben, ahol körülbelül 50 ezer ember él, ez az 579 panasz csak ebből a körzetből össze tudna gyűlni, ha figyelembe veszem, hogy hány embernek van ezzel a kérdéssel kapcsolatban problémája. (12.30) Milyen gondokkal találkozom én? Szeretném elmondani, hogy nemcsak árproblémák vannak. Van árprobléma is, de a fogyasztóvédelem kapcsán egészen más gondok is felmerülnek. Először a gázszolgáltatókkal kapcsolatban mondanám el, amivel én találkozom. A lakosság többsége a fűtőérték valódiságát vitatja , azzal van általában problémája. Itt van egy komplex rendszer, ami ezt próbálja ellenőrizni és a lakosságnak elmondani, hogy itt valós dolgok történnek, de ennek a meggyőző ereje minimális. Úgy gondolom, hogy ezen a téren is változtatni kellene. Egyéb tek intetben én azt tapasztalom, hogy a lakossággal való kapcsolattartás a gázszolgáltatók esetében megfelelő; legalábbis az áramszolgáltatókhoz képest annak mondható. Milyen problémák vannak az áramszolgáltatókkal? Amikor kapun belülre kerülnek az á ramszolgáltató cégek, akkor bősz racionalizálásba kezdenek, ami összességében nem is kifogásolható. Nagy ütemben építik le az üzemigazgatóságokat, és sajnos ennek arányában romlik a kapcsolattartás a fogyasztókkal. Vane ennek határa? Remélem, hogy igen. A szolgáltató ügye, hogy milyen rendszert alkalmaz, de feltétlenül követelmény, hogy az ne sújtsa a fogyasztókat. Mondok néhány példát, hogy mi mindennek kellene eleget tennie a szolgáltatónak. A hálózatok bővítése, átszerelése esetén ne kelljen több alkalo mmal 4060 kilométert utaznia az ügyfélnek, mert ma erre egyre több esetben van példa. A szolgáltatók tartsák be a bővítésre vonatkozó 8 napos és a hibaelhárításra vonatkozó 24 órás határidőket. Ezzel is nagyon sok probléma van, de a lakosság nem tud ezekk el a problémákkal kapcsolatban panaszt emelni. A szolgáltatók működtessenek olyan rendszert, amely időben érzékeli a fogyasztó jelzését, és vitás esetben visszakereshető a fogyasztó jelzése. Jelenleg a szolgáltatók legtöbbjénél egy zöld szám működik, de ez a legtöbb esetben foglalt. Konkrét kérdésemre az adott szolgáltatónál elmondták, hogy azért foglalt, mert állítólag csak napi 1200 hívás fogadására képes. Tessék elgondolni: milyen problémák lehetnek ebben az esetben, ha azért nem tudja valaki felhívni a szolgáltatót, mert a napi 1200 hívásba ő már nem fér bele! Márpedig a lakos, a fogyasztó nyilván azért hívná a szolgáltatót, mert vagy valamilyen problémája van akár a díjazással, akár a számlázással kapcsolatban, vagy valamilyen bejelentési igénye van. Ha ő nem tudja felhívni a szolgáltatót, akkor vajon az ő igénye a hibaelhárítással kapcsolatban mikor lép majd életbe? Nem várhatja el, hogy 24 órán belül kijavítják a hibát, ha akár több napon keresztül nem tudja felhívni a szolgáltatót. Egyébként is nagy k érdés, hogy ha felhívja, akkor az az időpont rögzítette. Ismereteim szerint nem. Tehát ha két nap múlva mennek ki a hibát elhárítani, a fogyasztó akkor sem tudja bebizonyítani, hogy a szolgáltató a 24 órás kötelezettségének nem tett eleget. Az is gyakori, hogy a szolgáltatók egy része már áttért az éves leolvasásra, a többiek pedig a jó példa alapján ezután szeretnének erre áttérni. Ez számukra feltétlenül megtakarítást jelent, mert nem kell bajolni a havi leolvasással. De mi történik akkor, ha közben elro mlik a fogyasztó mérőórája, és ez egy év után fog kiderülni? Mi van, ha közben a fogyasztók egy része valóban lopja az áramot?
