Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 29 (122. szám) - A műsorelosztás részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről:
586 tévéműsorokat, és azt mondja, kereskedelmi, profitérdekelt tévéműsorokra azt mondja a másik szolgáltatónak, akinek elvileg piaci szabadsága van, hogy tessék betenni a kettes csomagb a? Azt hiszem, ezek nem jó megoldások! Azt kell végre észrevenni, hogy a szándék ellenére, véleményünk szerint, ha nem az egységes hírközlési törvény keretében és szellemében szabályoz a kormány, hanem a parlamenttel megpróbálja ilyen részletszabályozással megoldani a problémákat, akkor nem jutunk előre, sőt az így megalkotott törvény egy későbbi szabályozásnak gátja lesz, mert akik ezen törvény alapján pozíciókat foglalnak majd el a magyar gazdaságban, nagyon nehezen fogják azt föladni, és igen sok erejük lesz arra, hogy nyomást gyakoroljanak a mindenkori magyar kormányra és jogalkotókra. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) (11.10) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólás ra következik Németh Zsolt képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében; őt követi majd Erkel Tibor képviselő úr. Öné a szó, képviselő úr. NÉMETH ZSOLT , az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tiszte lt Ház! A kábeltelevíziós szolgáltatások piacáról pontos információt beszerezni egységes és hatékony nyilvántartási rendszer hiányában nagyon nehéz. A hatóságoknál fellelhető, teljes körűnek távolról sem nevezhető adatokon túl jelenleg csak becslések állna k rendelkezésünkre. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy jelenleg másfél millió magyar háztartásba jut el valamilyen kábel. A potenciális kábeltévépiac műszaki és gazdasági korlátokat figyelembe véve - hárommilliósra tehető. A kutatások szerint a magyar cs aládok döntő többsége igényli, várja a magas színvonalú, bőséges szolgáltatókínálat megjelenését, és a minőséggel arányos díjat hajlandó megfizetni. A több száz kábeltévés szolgáltató két szövetségbe tömörülve tevékenykedik, ezek tekinthetők legálisnak. Ra jtuk kívül ismeretlen számú, de szintén több száz apró, néhány száz háztartást ellátó szolgáltató működik, sokuk a szürke, a feketezónában. A piac vezető cégei a főváros kerületeiben és a vidéki nagyvárosokban végeznek szolgáltatást. Dinamikusan növekvő s zámú - félmillió, illetve több százezer , a kisebbek néhány tízezer előfizetővel rendelkeznek. A piaci verseny közöttük az utóbbi másfél évben éleződött ki. Eddig elsősorban a piaci pozíciók elfoglalása zajlott. Mára a legfontosabb akvizíciós célpontok el fogytak, a verseny hamarosan átvált az előfizetőkért vívott harcra. A piaci fejlődés iránya alapján megállapítható, hogy kábeltévés piacról önmagában már nem beszélhetünk. A korszerű kábeltévéhálózatok úgynevezett széles sávú távközlési hálózatok, melyek a műsorelosztáson túl számtalan egyéb távközlési szolgáltatás nyújtására alkalmasak. A verseny jogi akadályainak megszűnésével, a médiapolitikai indíttatású korlátozások esetleges újragondolásával, átértékelésével elősegíthető lenne a távközlési verseny ki alakulása a lakossági és távközlési szolgáltatások piacán is. Ezzel alacsonyabb telefon- és internetdíjakat, az előfizetők jobb kiszolgálását, magasabb műszaki és szolgáltatási színvonalat lehetne elérni. Az egyes családok akkor érzékelik közvetlenül a táv közlési piaci versenyt és annak előnyeit, ha lakásukba nem csupán egy szolgáltató infrastruktúrája jut el, hanem legalább kettő. Ezt ma kizárólag a kábeltelevíziós hálózatok tudják megteremteni. Ez a törvényjavaslat erről is kell hogy szóljon. Ebben az öss zefüggésben helytelen a műsorelosztás részletes szabályairól szóló előterjesztést a médiapolitikai szabályozás domináns részének tekinteni. Álláspontunk szerint helytelenül jelölték ki főbizottságul a javaslat megtárgyalására a kulturális és sajtóbizottság ot, annak helye az előbb említett összefüggések miatt a gazdasági bizottságban lett volna. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény - néhány rendelkezésétől eltekintve - 1996. február 1jén lépett hatályba. Ezen törvény 121. §ának (3) b ekezdése értelmében a
