Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 29 (122. szám) - A műsorelosztás részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZALAI ANNAMÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
579 kétirányú jel továbbítására. A magyarországi műsorelosztás piaca liberalizált, műsorelosztást meghatározott feltételek mellett - hatósági engedéllyel, nyilvántartásba vétel után - bárki végezhet. Az Eu rópai Unió irányelvei a távközlési piac megnyitását kezdeményezik, azaz a kábelhálózatok használatának engedélyezését ajánlják a különféle telekommunikációs szolgáltatások számára. Az Európai Unió ugyanakkor javasolja a keresztfinanszírozás, kereszttulajdo nlás elkerülését, vagyis azt ösztönzi, hogy a telefontársaságok szüntessék meg a kábeltévével kapcsolatos érdekeltségeiket. Hasonló körülmények teremtődnek meg Magyarországon is. A távközlési törvény tavaly történt módosítása a távközlési piac megnyitásána k első lépéseként az intenzívebb versenyt, a fogyasztók érdekeit szolgálta. Lehetővé tette, hogy adott monopolhelyzetben lévő vállalkozás közcélú távbeszélőhálózatával - magyarul: telefonhálózatával - párhuzamos műsorelosztási tevékenységre alkalmas vezet ékes rendszert 30 ezer fő alatti települések kivételével nem létesíthet, nem bérelhet, azaz saját távbeszélőhálózatával párhuzamos, kábeles műsorelosztásra alkalmas hálózat felett nem szerezhet rendelkezési jogot. A kétféle hálózat egy kézben való egyesül ése gyakorlatilag kizárná a közöttük lévő versenyt. A távközlési törvény azonban nem fogalmazott kellő pontossággal, nem zárta ki a telefontársaságok kábelpiacra történő belépését. A kábeltörvény becsukja a kiskaput, és a törvényalkotó szándéka, a verseny védelme a gyakorlatban immár megvalósulhat. A kábeltörvény célja a fennálló távközlési monopólium lebontása, a domináns szolgáltatók befolyásának ellensúlyozása, erőfölények visszaszorítása. Ugyanakkor szabályozás útján törekszik az újabb monopóliumok kial akulásának megakadályozására is. A távközlési törvénnyel összhangban területi korlátozást alkalmaz, azaz a távközlési szervezetek, illetve azon társaságok, amelyekben ezek közvetve vagy közvetlenül befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, koncessziós szolgá ltatási területükkel párhuzamosan - a 30 ezer lakos alatti településeket kivéve - vezetékes hálózatot nem létesíthetnek. A törvény lehetővé teszi a hatalmas, sok milliárdos befektetői kedv támogatását szektorsemleges versenyszabályok, piacélénkítési rendel kezések útján. Garantálja a vállalkozás szabadságának alkotmányos jogát, a meglévő infrastruktúrához fűződő tulajdonosi jogot, de a további tulajdonszerzést feltételhez köti. Fontos eleme a törvényjavaslatnak a hálózatok összekapcsolása. A törvény lehetővé teszi, illetve hálózati szerződések keretében szabályozza a műsorelosztó és más távközlőhálózatok használatának, átengedésének feltételeit. A törvényjavaslat különválasztja a kis hálózatok problémáját, kiveszi a kistelepüléseket a versenyszabályok alól, f igyelembe véve a fizetőképes kereslet hiányát. A nem közcélú műsorelosztókra vonatkozóan - ide értjük a kistelepüléseket, házcsoportokat - egyszerűsített feltételrendszert ír elő. Csupán bejelentési kötelezettséghez, nyilvántartásba vételhez köti a műsorel osztást, lehetővé teszi, hogy ötezernél kevesebb előfizetői létszám esetén egyéni vállalkozó vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társulás végezhesse ezt a tevékenységet. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tiszte lt Ház! Végül a törvény leghangsúlyosabb, legfontosabb célja a fogyasztók érdekeinek védelme. A fogyasztók jelenleg meglehetősen kiszolgáltatottak a kábeltévészolgáltatóknak. Sok jogos panasz tapasztalható előfizetési díj emelése, programcsomagok összeáll ítása vagy változtatása miatt. Fontos feladata a törvénynek az előfizetési díjakkal, szerződésekkel kapcsolatos viták rendezése. Nincs lehetőség e területen hatósági ár kialakítására, de megalkotható olyan szabályozás, amely átláthatóvá teszi az ármegállap ítást. A díjban különválik a fix előfizetői díj - ahogy a telefonnál is tapasztalhatjuk , illetve külön láthatóak a kapcsolódó mozgóköltségek, többek között az egyes programcsomagok ára. Az új díjszerkezet az erőfölényes helyzetben lévő szolgáltatókkal sz emben a fogyasztók kiszolgáltatottságát csökkenti.
