Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A holtágak megmentésével, rehabilitációjával, védelmével és hasznosításával kapcsolatos feladatokról szóló 24/1997. (III.26.) Ogy. határozat végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
54 jelentést, és megelégedéssel tárgyalt két alkalommal is a kö rnyezetvédelmi bizottság és a gazdasági bizottság kompromisszumos, következő időszakra szóló feladatokat előíró tervezetéről. Az ebben foglalt feladatokat fontosnak, célszerűnek tartotta, így ezt a határozati javaslatot általános vitára egyhangúlag ajánlot ta képviselőtársaim figyelmébe. Ugyanakkor a vitában felmerült az is, hogy a feladatok pontosítása akár módosító javaslatok csatolása révén is nélkülözhetetlen, és a határidők rendezése mindenképpen kívánatos, tekintettel arra, hogy a javaslatban szereplő határidő nem fejezi ki azt a tényleges szándékot, amely véleményünk szerint a javaslatot készítő két bizottságnak a tényleges szándéka volt. Valószínűleg technikai elírásokról van szó. Ezekkel a korrekciókkal a mezőgazdasági bizottság nevében általános vit ára ajánlom ezt a tervezetet. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg először a szót, elsőként Pap János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A H/2118. számú országgyűlési határozat kacsán joggal merülhet fel a kérdés bennünk, hogy miért ilyen fontosak a holtágak, hisze n - mint a nevük is mutatja - valamikor azt a sorsot szánták nekik, hogy eltűnjenek, mert valamilyen szempontból fölöslegessé váltak. A kérdés megválaszolásához három dolgot szeretnék ismertetni önökkel. Az első az, hogy mit jelent nekünk a holtág, mi a ha szna egy holtágnak - és elsősorban itt is a természetvédelmi szempontból értékes holtágakról szeretnék beszélni. De, mint hallottuk, azt hiszem, nem szerencsés kimondani egy holtágról a mai pillanatban, hogy a négy említett kategória szerinti - az elvetend ő, hadd menjen pusztulásba; a leginkább kedvező, természetvédelmi szempontból támogatandó szentély típusú; a még természetvédelmi szempontból hasznos bölcs típusú; és az úgymond ipari vagy egyéb gazdasági hasznosítású - holtágbesorolás megfelelőe, illetve faire a mai viszonyok között, vagy esetleg van átjárás, elsősorban a természetvédelmi típusú holtágak felé. Nos, ezekre a holtágakra - hogy miért hasznosak nekünk - a következő a jellemző. Van az úgynevezett vízgazdálkodási célú hasznosítás. Itt elsősorb an a kevésbé értékes, a leromlásban előrehaladott holtágak jöhetnek szóba. A másik ilyen hasznosítási mód az árvízi tározás. Leginkább és elsősorban a hullámtéri holtágak jöhetnek szóba ezen a téren. Ugyanígy a belvízi tározásban pedig a mentett oldali hol tágak, lefűződések - mesterséges vagy természetes lefűződések - játszanak szerepet. Később természetesen ez a víz öntözéssel hasznosítható. Vannak az úgynevezett záportározók, erre elsősorban a belterületekhez közel eső holtágakat szokták használni. Ivóvíz tározásra használt holtágak is léteznek. Itt azonban tudni kell, hogy csak akkor használható, ha megfelelő a vízminőség, annak a cserélődése és az utánpótlódása is biztosított. Az iparivíztározás, azt gondolom, amikor holtágról beszélünk, és a természetvé delmi szempontból fontos holtágakról beszélünk, nem szerencsés és nem támogatandó. Van még az úgynevezett öntözővíztározás. Ez a leginkább elterjedt hasznosítási mód; itt is tudni kell azonban, hogy ha csak biztos és folyamatos a vízvisszapótlódás. Elvete ndő az a megoldás, amit sajnálatos módon ma a gyakorlatban alkalmaznak - és sajnálatos módon a most beterjesztett hulladékgazdálkodási törvény majdnem hogy törvényi szinten garantálná , az úgynevezett vízminőségjavító tározás, amikor is különböző szennyv izeket vezetnek a holtágba utótisztítás céljából. Nos, azt hiszem, legyen szó bármilyen holtágról az említett négyből, ez a megoldás egyikben sem alkalmazható, hiszen a vízbázisok potenciális szennyezői lehetnek ezek a tározók. Létezik az úgynevezett terme lési célú hasznosítás. Ez a forma nagyon elterjedt, és jelentősen hozzájárul a vízminőség romlásához. Milyen hasznosítási módok vannak itt? Létezik az úgynevezett halászati
