Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A holtágak megmentésével, rehabilitációjával, védelmével és hasznosításával kapcsolatos feladatokról szóló 24/1997. (III.26.) Ogy. határozat végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
55 hasznosítás. Itt romlik leginkább a víz minősége, mégpedig a gyakori etetések miatt , de mint említettem, ez a leggyakoribb hasznosítási mód, tehát ez okozta a legnagyobb problémát a holtágaknál. Ismerjük az úgynevezett víziszárnyastenyésztést. Itt is jelentős és fokozott a vízminőség romlása, tehát ismét nem ajánlott; mondjuk, az első k ét típusnál egyáltalán nem. A nádtermelés azokon a holtágakon valósult meg, ahol már feliszapolódott a holtág, és így a kevésbé értékes vagy nem értékes holtágakon használják, illetve használhatók. A másik nagy csoport a jóléti célú hasznosítás. Ez a legin kább kedvelt és elterjedt forma, ami korlátok és szabályozások nélkül nagy veszélyt jelent a vízi élővilágra. Ilyen a strandolás és fürdőzés, ami természetesen közegészségügyi engedélyhez kötött, ami viszont függ a víz minőségétől és a mederfenéken találha tó iszap összetételétől. Ha ezt az értéket nézzük, akkor bizony nagyon sok holtág nem lenne hasznosítható erre a célra. A vízparti üdülés - amely tevékenység több tevékenységgel is összefügg - szabályozásában elsősorban a holtág teherbíró képességét és a t ermészetvédelmi igényeket kell figyelembe venni. (17.40) A vízi sportokról ki lehet mondani, hogy a holtágakon ökológiai szempontból hátrányosak. A horgászati hasznosítás egy természetkímélő megoldásnak tűnik - természetesen elkerülve a túletetést. Számomr a a legértékesebb csoport és a legértékesebb holtágak egyedüli hasznosítási formája a tájvédelmi és tájesztétikai szempont, illetve hasznosítás. Elsősorban a folyók hullámterében őrizték meg a holtágak gazdag és természetes élővilágukat, ezek az úgynevezet t szentély típusok. A biodiverzitás megőrzése ezeken a területeken elsőrendű nemzeti érdek. Jó, ha tudjuk, hogy a holtág eredeti vagy ahhoz közeli állapota akkor tartható fenn, ha csak és kizárólag természetvédelmi funkciója van, ezért minden mást az ökoló giai érdekeknek kell alárendelni. Ezenkívül ezen holtágak őrizték meg az eredeti folyóparti, táji jellegüket is. Ezeken a holtágakon a természet bármilyen átalakítását kerülni kell. Nos, ilyen hasznosítások lehetségesek a holtágakon, nézzük, hogy mi jellem ző a mai holtágakra, miért is van szükség rehabilitációra, miért is van szükség újraélesztésre. A víz fizikai jellemzői rendkívüli mértékben romlottak, itt elég, ha elsősorban csak a hőmérsékletet és a savasságot említem. A különböző kémiai anyagok mennyis ége jelentősen megnőtt, elsősorban a befolyó vízből: az esőből, a mezőgazdasági és ipari területről. Nagyobb részük oxigénhiányos. Jelentős a növényi tápanyagok mennyisége, elsősorban az ammónium, a nitrát és a foszfát. A kommunális szennyvizekből bekerült ek az olajok, a zsírok és a különböző detergensek. Az ipari eredetű nehézfémek és ásványi olajok is nagyon nagy mennyiségben találhatók. Az algák megjelenése pedig egyértelműen mutatja a tápanyagterhelést, illetve túlterhelést. Jelentős a baktériumok nagy száma, elég, ha csak a coliformról, a fekális coliról és a streptococcusról beszélünk. Nagymértékű az eutrofizáció, ami azt jelenti, hogy a víz tápanyagban gazdag, ami miatt viszont a vízben lévő algák és hínárfajták jelentős mértékben elszaporodnak, kivá ltója az ipar és a mezőgazdaság. A medrek állapota leromlott, omladozó partélekkel és jelentős iszapfeltöltődéssel a meder fenekén. Az iszapban a kémiai elemek egyensúlyban vannak a fölötte lévő vízzel, így bele is kerülnek a vízbe, ami emiatt is nagy vesz élyt rejt magában. A mérgező anyagok közül a kénhidrogén és az ammónia szabadulhat fel. Ez az iszap - mint már az előbb említettem, egyféle szennyvíziszap - összes fellelhető problémája. Tudjuk, hogy ma a szennyvíztisztítás egyik sarokpontja, sarokproblém ája a szennyvíziszap, annak ártalmatlanítása, illetve elhelyezése. A holtágak környezete, a parti sáv jelentősen leromlott. Sok a szemét, az illegális lerakó, és a tájba nem illő különböző állapotú épületek a kedvelt helyeken. A holtágak rehabilitációja al att - végül is a harmadik szempont - mit értünk? A holtágrehabilitáció már önmagában is egy nagyon érdekes meghatározás, mivel a holtág, a nevéből következően, halálra ítélt folyószakasz, eredeti lefűződéssel vagy lezáródással jött létre. Halálra
