Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
48 (17.10) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Újabb kétperces sor végére értünk, és megadom a szót Bauer T amás képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt megcsonkított Országgyűlés! Csak azért veszem elő ezt a szóhasználatot, ezt a megszólítási formát, mert a k ormánytöbbség éppen ma fogadta el újra azt a - önök úgy nevezik - munkarendet, amelyről már többször láttuk, hogy nehezíti az Országgyűlés működését. Ez a mai példa ismét ezt mutatja. Miről folyik a vita? - tette fel a kérdést Tállai András képviselő úr, é s itt többen a fideszes képviselők közül szemrehányást tettek a szocialista képviselőknek azért, hogy mást mondanak - hangsúlyozom, kivétel nélkül egyéni álláspontot mondtak, senki nem beszélt közülük a szocialista frakció nevében, mindenki a maga álláspon tját mondta az eddig fölszólalók közül , mint amit egy, azt hiszem, decemberi pártközi megbeszélésen a Szocialista Párt képviselője mondott. Nos, én értem önöket, hogy azt gondolják, minden pártban az a helyzet, hogy ha a párt vagy a frakció vezetője vala mit mond, akkor a többiek gondolkodás nélkül mennek utána. De szeretném önöket megnyugtatni, hogy a Fidesz esetében sem ez a helyzet, mert amikor a költségvetési bizottságban vitatkoztunk erről a törvényjavaslatról, akkor bizony a Fideszfrakció több tagjá t is sikerült meggyőznöm arról, hogy nem a legjobb megoldás az, amit az ifjúsági és sportbizottság javasol, és - mint ezt a bizottsági vélemény ismertetésekor is elmondtam - a kormánypárti szavazatok is megoszlottak a bizottsági szavazásnál. Nem akarom kel lemetlen helyzetbe hozni fideszes bizottsági képviselőtársaimat azzal, hogy meg is mondom, kik voltak azok. Rájuk bízom ezt, hogy önök tegyenek töredelmes vallomást a frakcióban, ha nem tartanak ettől. De hogy a dolog érdemére térjek: szemben Tállai képvis elő úr és Horváth László képviselő úr feltevésével, itt egy érdemi vita folyik. Érdemi vita, amelyik folyt - feltételezem - a szocialista frakción belül is, mert legalábbis a költségvetési bizottságban láttam, hogy vannak olyan szocialista képviselők, akik szívvellélekkel támogatják ezt a javaslatot, és vannak olyan szocialista párti képviselők, akik nem. Be kell vallanom, hogy az SZDSZfrakcióban is különböző álláspontok vannak ebben a kérdésben, és nálunk ez nem elképzelhetetlen. Miért vannak ezek az áll áspontok? Azért, mert a kérdés érdemében térnek el a vélemények, nem abban a kérdésben, hogy a cél: a Budapest Sportcsarnok - vagy a helyébe épülő más nevű sportcsarnok, ha jól értem a kormány elképzeléseit - finanszírozására megoldás szülessék. Ebben ninc s vita, hogy erre szükség van. Ezért nem tartom szerencsésnek Gémesi György képviselő úrnak azt a mondatát, amivel, azt hiszem, zárta a fölszólalását, hogy az szavazza meg ezt a törvényjavaslatot, aki mindig örül a magyar sportolók eredményeinek. Mert nem a célról van szó, hanem arról van szó, hogy eze a jó módszer a finanszírozásra. Az sem igaz, hogy azok, akik az 1 százalékkal támogatnák ezt a célt, bármiről is lemondanak, mert hadd emlékeztessem még egyszer mindnyájunkat arra, hogy itt nem a saját pénzé t adja oda az, aki az 1 százalékról rendelkezik, hanem az állam, a költségvetés pénzét. Nincs szó adakozásról! Nem igaz az, amit Molnár László képviselő úr mondott, hogy aki majd elmegy mellette, az azt mondhatja, hogy a mi pénzünkből épült. No, olyan érte lemben persze a mi pénzünkből, hogy a költségvetés pénze is valamennyiünk pénze; de nem az ő saját pénzéből, hanem abból a pénzből, amit már adóban befizetett, annak az 1 százalékáról rendelkezett az illető! És majd látni fogják, hogy ez egy nagyon fontos mozzanat ebben a vitában. (A jegyzői székben dr. Világosi Gábort Kapronczi Mihály váltja fel.) Helyes dologe - még egyszer visszatérek rá - a Budapest Sportcsarnok újjáépítését fölvenni az 1 százalékból megvalósuló célok közé? Mi is ez az 1 százalékos ren dszer? Miért alakítottuk ki
