Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
455 illetve bizottsági tárgyalásakor részletesen ki fogok térni az általam beterjesztett húsz módosító indítvány indoklására. A T/2066. számú törvényjavaslat kapcsán sajnos az á ltalam eddig elmondott, technikai természetű megállapításokat nagyon konkrét, lehangoló, sőt, sok esetben a bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúját is felvető megállapításokkal kell hogy folytassam. A törvényjavaslat - mint fogalmaztam - alapvetően a tengeri és a hazai folyami hajózás tervezett törvényi elemeit rögzíti. A vízi közlekedésnek sajnos mind a két ágazata válságban van, de csak Magyarországon. Egyébként a tengeri és a folyami szállítás mindenhol a reneszánszát éli. A nemzetközi statisztikák szerint a világkereskedelemben forgalmazott árutömegnek több mint 90 százalékát tengeren szállítják. William Keith, az IMO közgyűlésén '99. november 14én mondott megnyitó beszédében utalt arra, hogy a tengerhajózás egy életképes és virágzó iparág, az eur ópai uniós tagállamok, az azon kívüli országok, illetve a tengerparttal nem rendelkező országok gazdaságában is meghatározó szerepe van a tengerhajózási ágazatnak. Magyarországon sajnos, ezzel ellentétben a dunai hajózás a délszláv háború, illetve a Dunába bombázott vajdasági hidak miatt gyakorlatilag megszűnt. A tengeri hajózást pedig a hajópark kezelésével megbízottak - hogy a vízi közlekedéshez illő jelzővel illessem - elsüllyesztették, zátonyra futtatták. Ha gazdasági jelzőt akarok találni, akkor pedig azt mondhatom, hogy a tengerhajózási ágazat gazdálkodását ellehetetlenítették, a tengerjárókat feltűnően nagy értékaránytalanságon, máig tisztázatlan körülmények között elkótyavetyélték. A jelenlegi tényállás tehát: van egy többékevésbé elfogadható kerett örvénytervezet, hiányzik azonban a törvényjavaslat kitöltésére hivatott tárgyi eszközök és a végrehajtási eszközök köre is. Hiányzik a tárgy, mert nincsenek tengerjáró hajóink - a trianoni tengerfosztásról nem is beszélve , de hiányzik az eszköz is, mert nincs olyan állami beavatkozási szándék, akarat, amely a törvényjavaslatot tartalommal vagy legalább jó szándékkal töltené ki. A törvényjavaslat, bár a vízi közlekedés hazai szabályozásának történetében első ízben tételesen meghatározza az államnak a vízi közlekedéssel összefüggő feladatait és az állami szerepvállalás határait, sőt, egyúttal ki is jelöli, hogy az állami feladatok közül melyeket látja el a kormány, a kormányzati munkamegosztás szerinti rendben a közlekedési, illetve más felelős miniszter, a zonban ezen konkrét jogszabályi, illetve feladatköri lehatárolások ellenére - mondhatnám azt is, a felsejlő nemes szándék ellenére - komoly problémák vannak a magyar tengerhajózás területén. Az elmúlt években a tengerjáró hajók eladása körülményeit mind az Állami Számvevőszék, mint pedig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ellenőrzési bizottsága vizsgálta. Az Állami Számvevőszék '97. július 31én lezárt vizsgálati anyaga rögzíti, hogy a Mahart ügyvezetése és felügyelőbizottsága nem készített teljes körű és megbízható vagyonfelmérést, nem végezték el a vállalat vagyonának teljes körű számbavételét, értékelését, a vállalat belső ellenőrzését - amely ezt hivatott lett volna ellenőrizni - pedig elsorvasztották. Ilyen átláthatatlan körülmények között kerü lt sor a máltai, ciprusi offshore cégekbe történő vagyonkivitelre, amelyek feltűnő értékaránytalanságokat és gazdasági előnybiztosítást jelentenek a Mahartban megtestesülő állami vagyon rovására. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ellenőrzési iga zgatósága egy évvel ezelőtt, '99. január 7én zárt le egy vizsgálati jegyzőkönyvet. Ebben szintén hasonló megállapításra jutott, mint a '97ben lezárult állami számvevőszéki jelentés. A vagyonkezelő vizsgálati jegyzőkönyve beszámol arról, hogy az egyhajós offshore cégekbe kivitt magyar tengerjáró hajók ügyleteit, értékesítési körülményeit nem tudták megvizsgálni, nem tudták azt eldönteni, hogy a könyvelés valóse, illetve tisztességes képet ade. Az offshore cégek könyveit egyébként Budapesten vezették, d e az auditáláshoz nem bocsátották az ÁPV Rt. rendelkezésére az adatokat. Tehát ilyen átláthatatlan körülmények között került sor az állami vagyon elkótyavetyélésére.
