Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 9 (118. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
379 az igényeket kielégítené. Települési hulladékról lévén szó, ezek az igények mindig ig en sürgősek, ilyen terhet egyetlen önkormányzat sem tud elviselni. Ezek alapján szeretném azokat a pontokat megemlíteni, amelyekben mindenképpen változtatást szeretnénk, és erre majd mindenképpen ajánlunk a parlamenti többségnek jó szándékú javaslatokat is . Feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy módosítani kellene, rendezni kell a tevékenység gazdasági és pénzügyi alapjait az önkormányzatok vonatkozásában is. Jelentős feladatot és gazdasági terhet ró az önkormányzatokra úgy, hogy nem rendeli mellé az anyagi fo rrásokat, és ezáltal nem látható, hogy az önkormányzatok mi alapján fogják végrehajtani a törvényt. A közszolgáltatás díjának megállapításába be kellene vonni a fogyasztói érdekvédelem véleményét is, hogy ezáltal a fogyasztó mint a szolgáltatást igénybe ve vő, érdekei ne nagyon sérüljenek. Nincs rendezve, hogy miből finanszírozza az önkormányzat a díjhátralék fizetését. Kérdezem, készülte felmérés, hogy jelenleg milyen mértékű ez a kint lévő díjhátralék. Vannake elképzelései a tárcának arról, hogy ezt mive l lehet pótolni? Nem szerencsés a veszélyes hulladékkal kapcsolatos szabályozás sem. Miért kell minden önkormányzatnak megalkotnia a hulladékgazdálkodási tervet, lekötve jelentős anyagi és szellemi forrásokat? - itt főleg a kistelepülésekre gondolok. Miért kell azonos ügyben, a hulladékártalmatlanító telephelyek létesítésénél kétszer közmeghallgatást tartani ugyanannak a lakosságnak, az önkormányzatnak és a környezetvédelmi felügyelőségnek is? Miért nem közösen végzik ezt a közmeghallgatást? Nem tartom szük ségesnek az olyan hulladéklerakókat, amelyek már a környezetvédelmi törvény kikötései szerint épültek, újbóli vizsgálatoknak alávetni, mert az felesleges költségeket jelent az érintett önkormányzatoknak. A felhatalmazási fejezetben határidőt kell megszabni a jogalkotás végső teljesítésére, mert másképp évek múlva se fog működni a hulladékgazdálkodás. Főleg azért, mert a miniszter úr hozzászólásából is kitűnik, hogy a kapcsolódó jogszabályoknak különböző tárcáknál kell megszületniük, és úgy gondolom, hogy a tárcák azért néha kényelmessé válnak a kapcsolódó jogszabályok megalkotásánál, ezért feltétlenül fontosnak tartanám, ha a törvény deklarálná, hogy milyen határidővel kötelesek ezt megalkotni. Tisztelt Képviselőtársaim! A hulladékgazdálkodás csak akkor fog működni Magyarországon, ha a törvénytervezetet módosító indítványokkal megjavítjuk, ha a törvény a feladatok mellé pénzügyi forrásokat is biztosít, és talán a törvénynek egy kicsit az iskola felé is kellene fordulnia, mert úgy gondolom, hogy a hulladékkal, a szeméttel való foglalkozás egy kicsit kulturáltság kérdése is. Ezt azért merem ajánlani a tisztelt Ház figyelmébe, mert a körzetem egyik kistelepülésén, Sukorón, ragyogóan működik egy zöld iskolaprogram, ahol az iskolások már évek óta szelektáltan, válo gatva gyűjtik a hulladékot, és ez meglátszik a település környezetén, és meglátszik a gyerekek mentalitásán, illetve azon hatásán, hogy a szüleiket hogyan tudják befolyásolni a hulladékkal való normális bánásmódban. Azt hiszem, hogy erre, ha a törvénynek nem is, de a törvény környékén megjelenő különböző szabályozásoknak feltétlenül befolyást kellene gyakorolniuk, és feltétlenül kellene ehhez valamilyen ösztönző anyagi forrásokat is biztosítani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. (17.40) DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem használom a megírt beszédemet, mert annyi érdekes gond olat vetődött fel, hogy azokra nem reflektálni mulasztás volna. Tehát engedtessék meg, hogy a magam gondolatait kiegészítsem és szaftosítsam azt, amit itt hallottunk ma délután.
