Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 9 (118. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
380 Hogy ebből a törvényjavaslatból lesze törvény: itt van a kezünkben, a Magyar Köztársaság kormánya benyújtott az Országgyűléshez egy törvényjavaslatot, és itt az a hangulat, hogy ebből nem lesz törvény. Hogy lesze vagy nem lesz, azt meglátjuk, azonban hogy ezt az alkalmat megragadjuk és a témával foglalkozunk, ez történik most. Én ezért szólok hozzá. Ha most elmondjuk, ami ehhez a témához hozzátartozik, megvilágítja ezt még jobban, s a törvényt előkészítő miniszter, államtitkár, a minisztérium, más intézmények és az Országgyűlés bizottságai ezeket az újabb információkat beledolgozzá k, akkor talán lesz belőle törvény. Hogy ebben a beterjesztésben, vagy pedig egy másikban: tisztelt Országgyűlés, épp a közelmúltban, a nagyon közeli múltban tapasztaltuk egy, a kormány által beterjesztett törvényjavaslat visszavonását és egy hónap múlva t örténő beterjesztését - és törvény lett belőle! Szóval a mechanizmus létezik, hogyha van tartalom és érdemes vele foglalkozni. Elképzelhető, hogy ebből a szövegből azért nem lesz törvény, mert az a jó magyar közmondás áll rá, hogy sokat markol, és talán ak i sokat markol, keveset fog. Talán olyan sok minden van benne, hogy a kételkedő tamásoknak az marad meg az emlékezetében. De vannak ebben olyan meglátások, olyan szándékok, amelyekkel mégis mindenki egyetért. Tegnap hallottuk, hogy Illés Zoltán képviselő ú r azt a kijelentést tette, hogy ez vonassék vissza. Ez egy olyan országgyűlési képviselőtől jött, aki ebben az témában igen kompetens, sokat tud erről a témáról, és az ő véleménye számít. Lehet, hogy neki is ez volt az elgondolása, hogy egek ura, itt olyan sok mindent másképpen, vagy jobban is meg lehetne fogni, és ebből a sokból kevesebb marad meg! Mire gondolok specifikusan? Arra, hogy a törvényjavaslat olyan sok szándékot deklarál, amit bizony nehéz elgondolni, hogy törvény révén megalkotható. Hogy visel kedjünk tisztességesen - körülbelül ilyesmiket , meg ne dobjuk el a szemetet, meg a közhangulatot formálni kell... - nem is sorolom, hiszen erről beszélgettek képviselőtársaim a délután folyamán. Ezek valóban nehezen törvénnyé formálható dolgok, azonban v annak a környezettanulmányban, egész pontosan a hulladékgazdálkodásban közgazdasági témák, amiket meg lehet fogni. Engedtessék meg, hogy azzal ellentétben, ami ma délután, kéthárom órán át elhangzott - egész nagy holisztikus környezettanulmányról, környez etvédelemről beszéltünk , azt mondjam: ha azt csináljuk, akkor nagyon nehezen lesz belőle bármi is. De a törvényjavaslat segíthet nekünk ebben, mert annak van egy címe: hulladékgazdálkodás. Hogy a hulladék szemét és hogy a környezetnek árt, persze, ez rés ze a dolognak, de mégis meg lehet fogni a hulladéknál. Hogyan? Hogy bizonyos jól bevált princípiumokat megfogunk és alkalmazzuk őket. Példának okáért azt, hogy "a szennyező fizet". Ha Kóródi Mária képviselő asszony nem érti ezt - én se értek sok mindent , ehhez neki joga van, és sok mindenki másnak is nem érteni bizonyos ilyen koncepciókat, mert ezek meglehetősen újak. Én sem tudom, hogyan kell valakinek a szívét megoperálni, de azért én még egy tisztességes ember vagyok. Szóval nem kötelező mindenkinek tu dni, hogyan van "a szennyező fizet" elv, de ezt meg lehet magyarázni és bele lehet nézni. És akkor rá fognak jönni, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy ez érdekes, használható és megoldást ígérő hozzáállás! Hova is vezet ez? Oda, hogy a gazdasági oldalról fogjuk meg a témát. A gazdasági oldalról fogjuk meg a témát! A hulladék gazdasági termék. Hogyan is jön létre a hulladék? Úgy, hogy valamit gyártunk, gyárt a gyáros, és az anyagból, amit használ, lesznek javak és lesznek rosszak. A jó a termék, a rossz a szemét. Attól függően, hogy milyen a technológia és más egyéb dolgok, több lesz a hulladék vagy kevesebb lesz a hulladék. Tehát az egyik legelső lépés: olyan technológiának a buzdítása a legkülönbözőbb módokon, ami a rendelkezésünkre áll, amelyek kevesebb hulladékot termelnek, kevesebb hulladék kerül a szemétbe. Ugyanis az, amit az eredeti termelés folyamán nem hasznosítanak, az a vasforgács vagy az a más anyag még nyersanyag lehet egy másik folyamatban. Tehát olyan árazást, olyan "szennyező fizet" elvet, o lyan adózást vagy olyan kedvezményeket kell biztosítani, amelyek erre ösztönöznek.
