Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 9 (118. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
370 Va lójában itt az előbbi kétpercesekben és Pap János felszólalásában is elhangzott, hogy a környezetvédelem... - és még hozzáteszem, hogy e vonatkozásban az önkormányzatok rovására, a gazdasági érdekek, tehát a gazdasági lobbi vagy ipari lobbi, vagy nevezzük bárhogyan, erőteljesebb hatást tudott ennek a törvénynek a formájára gyakorolni, mint maga a környezetvédelem és az önkormányzatok, én majd főként erről kívánok beszélni. Ez pedig abban jelenik meg, hogy a törvénynek a koncepciója, a szabályozásnak a konce pciója oly módon lett kialakítva, és oly módon jelenik meg ebben a javaslatban, hogy én azt nem tudom elképzelni, hogy ez a koncepció bármennyi módosító javaslattal megváltoztatható. Ugyanis ez alapján a koncepció alapján egy nagyon nagy kérdés nem tisztán a hulladékgazdálkodás irányában jelenik meg. Ez a kérdés pedig az, hogy minek a mentén döntsünk a hulladékgazdálkodásról, a hulladék kezeléséről, annak milyenségéről, annak kötelező érvényűségéről s a többi, ami egy hulladékgazdálkodási rendszert kiad. Eb ben a törvényjavaslatban ugyanis a hulladékról nem a maga természete szerint esik szó, de nem ez a vezérmotívum, nem úgy dolgozza fel a hulladékgazdálkodás rendszerét, hogy a hulladéknak alapjában véve két formáját ismerjük, az egyik, ami újrafelhasználhat ó, újrahasznosítható, a másik, ami nem, és akkor erre a két különböző természetű hulladékra a két különféle rendszert felállítva eljut egy megfelelő gazdálkodásig, hanem ehelyett diribdarabokra szabdalja a rendszert azzal, hogy mindig a hulladék tulajdonos a vagy birtokosa, annak a viszonyai szerint beszél a hulladékfelhasználás vagy ártalmatlanítás folyamatáról, az ahhoz kapcsolódó felelősségről, kötelezettségről, nem tudom, miről. Márpedig ez azt jelenti, hogy egy olyan kavarodott, egy olyan káoszos felel ősségi rendszer alakul ki, amelyben egész egyszerűen nem követhető, ténylegesen nem követhető, a gyakorlatban nem követhető végig a hulladék sorsa. Nem ellenőrizhető, és ebből adódóan nem lehet tudni, hogy azok a felelősségek és azok az összegek, amelyeket majd erre a célra valamilyen módon az állam beinvesztál ebbe a feladatba, valójában milyen módon is fognak hasznosulni. A legjobban a dolognak ez a része az önkormányzatok vonatkozásában a települési hulladékokkal kapcsolatos új szabályozásokkal mutatható ki. Hiszen az elmúlt időszakban, különösen 1995 óta, amióta bevezették a kötelező közszolgáltatás rendjét, valamilyen módon a települési hulladékok gyűjtése, szállítása elkezdett rendeződni. Nem azt mondom, hogy tökéletesen, nem azt mondom, hogy nem egy c somó hibával, de valamilyen módon elkezdett egy rendszer kialakulni, és a különböző alkotmánybírósági határozatokkal ennek a tartalma és a módszerei is egyre finomodtak. Ez a törvényjavaslat gyakorlatilag azzal egyetlen apró rendelkezéssel ezt az egész ren dszert szét tudja verni, és ez az apró rendelkezés az, hogy a gazdálkodó szervezeteknek nem teszi kötelezővé, pontosabban megengedi, hogy ne vegyék igénybe kötelező közszolgáltatásként a települési hulladék elszállítását. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy m a Magyarországon gyakorlatilag minden háztartás kivonhatja magát ez alól a kötelező közszolgáltatás alól, hiszen nem egy nagy dolog megcsinálni egy betéti társaságot, ahhoz semmilyen valódi gazdasági tevékenység és valódi ráfordítás nem szükséges azon kívü l, hogy a cégbírósági bejegyzés költségeit meg kell előlegezni, de azt gondolom, hogy ezek a betéti társaságok nagyrészt léteznek. Hiszen úgy vélem, hogy túlzás, ha azt mondom, hogy Magyarországon ma minden harmadik háztartás rendelkezik legalább egy betét i társasággal, és ez természetesen a Ptk. szerint gazdálkodó szervezetnek minősül, következésképpen kivonhatja magát, nem köteles részt venni a kötelező közszolgáltatásban. (17.00) Ahelyett, hogy ezt az egész helyzetet megfordítanák és azt mondanák, hogy m indenki köteles igénybe venni a közszolgáltatást a hulladékszállítás, ártalmatlanítás s a többi vonatkozásában, kivéve azok... - és a kivételeket sorolnák fel, mert nem állítom azt, hogy nem lehetnek kivételek. De a kivételeket kellene megjelölni, és nem á ltalában a kivételt tenni fő szabállyá. Ugyanis mi ennek a dolognak a veszélye azon kívül, hogy az ember elmondhatja, hogy a betéti társaságok általában lakásokban működnek? Mondjuk, van egy nagy bérház, amelyben működik
