Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz):
3556 Különösen akkor, ha ez azt is jelenti - remélem, nem azt jelentette Wiener képviselő úr szavaiból , hogy ez halasztást és hátráltatást jelent, annál is inkább, mert a téma, a szervezett bűnözés üg ye nem halasztható. Hogy ezzel ne foglalkozzon az Országgyűlés, bizony az lenne a mulasztás. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Újabb kétperces hozzászólásra jelentkezett Wiener György képviselő úr. Megadom a szót. DR. WIENE R GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Horváth János képviselőtársam félreértette, amit állítottam. Én pontosan azt mondtam, hogy nem lehet átvenni a német önkormányzati rendszerből a pótlás intézményét, és arra is utaltam az előző kétperces felszólal ásomban, hogy nem lehet átvenni a német alkotmányos rendszerből a konkuráló jogalkotás, illetőleg törvényhozás intézményét sem. Horváth János képviselőtársammal abban messzemenően egyetértek, hogy a szervezett bűnözés elleni fellépés halaszthatatlan. Azonb an ezt ki kell egészítenem azzal, hogy kizárólag a hatályos alkotmányos és sarkalatos törvények keretei között lehetséges ez a fellépés, és amennyiben egy önkormányzati döntés pótlására - miként előbb már kifejtettem - nem ad lehetőséget a hatályos önkormá nyzati törvény, akkor csak abban az esetben nyílik lehetőség arra, hogy egy önkormányzati mulasztást egy központi közigazgatási szerv, adott esetben a Belügyminisztérium rendelettel pótoljon, ha az önkormányzati törvénybe beillesztjük ezt az intézményt, s ezzel ez az intézmény részévé válik az önkormányzatok tevékenysége feletti törvényességi ellenőrzésnek. Enélkül ugyanis valóban elérhetünk egy fontos célt, de azt alkotmány, illetőleg törvényellenesen érjük el. Ennek következtében az adott államrendszer k eretei között az ilyen lépés jogilag legalábbis semmis, és politikailag sem előnyös. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Juharos Róbert képviselő úr, FideszMagyar Polgári Párt. DR. JUHAROS RÓBERT (F idesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem rövidre fogni a mondandómat. Hogy amikor a szervezett bűnözésről szóló törvény vitája kapcsán azt a jogot az önkormányzatokhoz telepítettük, hogy ők jelölhessék ki a türelmi zónát, ez akkor egy politikai döntés kér dése volt. Telepíthettük volna máshova is. Telepíthettük volna eleve a belügyminiszterhez. Mivel ennek a kérdésnek az eldöntése akkor nyilvánvalóan és mindenkinek az álláspontja szerint, az önök álláspontja szerint is feles volt - és egyébként az elfogadás így is történt, ezt bizonyítani tudom a korábbi jegyzőkönyvekkel , ezért azt gondolom, hogy ebben a kérdésben most is feles törvénnyel lehet döntést hozni. A másik kérdés, amit ön feszeget, hogy egy átfogó önkormányzati rendszer felülvizsgálata során aká r önálló törvényben, akár az önkormányzati törvénybe történő beemeléssel a pótlás intézményének a kérdése felmerülne, ami egyébként szerintem szükséges. Tehát az én álláspontom az, hogy igenis szükség van erre a rendszerre. Azt gondolom, hogy nem rendszeri degen, és igenis lehet átemelni, mint ahogy nagyon sok intézmény a közjogi berendezkedésünkben a német közjogi berendezkedésből került átemelésre, ugyanígy ezt is át lehet emelni, én nem tartom ezt elrugaszkodott dolognak, ezt szükségesnek tartom. De abban már vitázhatunk, hogy ez feles vagy kétharmados. Ha az önkormányzati törvénybe kerülne beemelésre, nyilvánvalóan kétharmados lenne. De én azt sem tartom kizártnak, hogy erről önálló törvény rendelkezzék, és ott pedig már valóban el lehet kezdeni vitatkozn i arról, hogy az a törvény, amely általában rendezné a pótlás intézményét, ha önálló törvényi szabályozás tárgyává
