Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3555 figyelmet. Bár időközben már magunk is rájöttünk, hogy itt volt egy időközbeni törvénymódosítás, amely a törvényszakaszon belüli pontok számát módosította, így teljes mértékben az ő technikai módosító indítványának helye van; nem lenne elegáns, ha ezt nem ismernénk el. Azt gondolom, hogy ilyen értelemben ezt az indítványt támogatni kell. Ez az egyetlen olyan módosító indítvány, amelynek az elfogadása nyilvánvalóan precízebbé teszi a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypá rtok soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Wiener György képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden reflektálnék Juharos Róbert képviselőtársam felszólalására . Valóban igaza van, hiszen tegnap a bizottsági ülésen ezt az álláspontot nem fejtettem ki, mivel szintén ebben a teremben tegnap Pokol Béla képviselőtársam elmondta, hogy akkor kezdett foglalkozni a kérdéssel. Az történt, hogy amíg a vita folyt - egyéb fe ladataim voltak a hétvégén, ezért nem tudtam átnézni ezt a javaslatot , akkor olvastam el, és mivel ez egy néhány perces ülés volt, mire elolvastam, már be is fejeződött az ülés. De a folyosón egyből jeleztem Juharos Róbert képviselőtársamnak az egyik ell envetésemet; a másikat valóban később gondoltam át és "dolgoztam ki". Meg kell jegyeznem, hogy nem hátráltatni kívánnám e javaslat elfogadását. Csak jeleztem, hogy ennek a pótlási intézménynek a bevezetése kétharmadot igényel. Ez volt a má sodik megjegyzésem, amikor is a mérsékeltebb felfogásomat fejtettem ki a radikálisabb felfogásommal szemben. Ami a képviselőtársam jogalkotási hatáskörökkel kapcsolatos ellenvetését illeti, valóban a német rendszer ismeri a konkuráló jogalkotási hatáskörök et, de a magyar nem ismeri. Tehát Magyarországon nincs lehetőség arra, hogy egy jogalkotási hatáskör iksz időpontig létezzen, majd ha nem születik meg a jogalkotó részéről a döntés, akkor egy másik jogalkotó szerv hatáskörébe kerül át a szabályozási tárgy. Magyarországon csak arra nyílik lehetőség, hogy az Alkotmánybíróság felhívja a mulasztó jogalkotót, hogy mulasztásos alkotmánysértést követett el. Azonban arra az Alkotmánybíróság sem rendelkezik eszközzel, hogy bármilyen módon szankcionálja ezt a mulaszt ásos alkotmánysértést. Ezért arra kérem a képviselőtársamat, hogy a 2. pont esetében is gondolja át mélyebben a saját álláspontját. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Horváth János képviselő úr. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jó hallani azt, hogy Juharos Róbert képviselő úr kölcsönveszi vagy magáénak tekinti és meg is köszöni Bauer Tamás képviselő úr egyik javaslatát. Ez talán egy formai dolog, de olyan ritkán fordul elő a Magyar Országgyűlésben, hogy ha van ilyen fehér holló, akkor én szeretem azt meglátni, és szeretném, ha többen felfigyelnénk rá, mert az a hírünk, hogy egymásról inkább rosszat mondunk, mint jót. (Dr. Juharos Róbert: Ilyen nem volt. - Dr. Horváth János nevet.) I gen, emlékszünk... Van szerencsém Juharos Róbert képviselő úr közelében ülni, időnként hallom az ő közbeszólásait, és tudom, hogy nem alussza végig az Országgyűlés üléseit. A témához csak egyetlen megjegyzést fűznék. Hogy az önkormányzati rendszer és a köz ponti kormányzati rendszer hogyan is áll ehhez hozzá és hogyan oldja meg, és hogy ebben a kérdésben, e tekintetben - mint ahogy Wiener György képviselő úr volt szíves felhívni a figyelmünket - a német példa mennyire jelentős, ehhez azt szeretném hozzátenni , hogy igen, a német példa vagy az angolszász példa vagy a római jogi példa vagy a napóleoni példa mind nagyon jó, de ha annak a szolgai lekopírozására és mintegy kőbe vésésére törekszünk, vagy ha nem is törekszünk, de az lenne a végeredménye, akkor a törv ényhozói szerepünket mintegy korlátozzuk, kalodába zárjuk.
