Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 124/1997. (XII.18.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat eg... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KAPRONCZI MIHÁLY, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
3472 veszélyeztetése. Mondják egyesek, hogy a NATOtagságunk oltalmat jelent minden külső támadás ellen. Gondoljuk végig ezt a kérdést a honvédség jelenlegi és a terv szerint módosult helyzetének tükrében. Magyarország jelenleg NATOszigetet képez a világ egyik legveszélyesebb nemzetiségi, gazdasági, területi, vallási ellentétekkel terhelt részén. Határa mentén háború volt, melyben újdonsült NATOtagként passzíva n ugyan, de részt vett. A NATO a háborút nem nyerte meg. A hazánkkal szemben álló vezetés hatalmon maradt, a magyar nemzeti kisebbségek területükön keményen viselik a bosszút, melytől az előbb ismertetett állapotú és erejű hadseregünk nemcsak nem rettenti el, hanem szinte biztatja erre őket. Tehetik ezt, mivel bebizonyosodott, hogy a miénknél kétszerháromszor erősebb konvencionális hadseregükkel szemben a NATO légiereje nem tudott döntő eredményt elérni. (23.30) A koreai, vietnami, afganisztáni, jelenleg a csecsenföldi háború tapasztalatai azt mutatják, hogy a konvencionálisan felszerelt, nagy létszámú, hazáját védő hadseregek ellen bevetett expedíciós szárazföldi erő mindenképpen nagy emberveszteségnek van kitéve, és még a legmodernebb haditechnika alkalma zása mellett is meg lehet őket verni, mint az előbbi példák is bizonyítják. Ma már egyértelműen látszik, hogy a második világháború utáni teoretikusok tévedtek abban, hogy a modern háborúkat elit hadseregek fogják megnyerni. Az utóbbi ötven év háborúinak t örténete azt bizonyítja, hogy továbbra is a tömeghadseregek, a mennyiségi fölény a meghatározó a háborúk kimenetele szempontjából; a csúcstechnika a felszereltségben másodlagos tényező. A legerősebb védelmi lehetőség a családját és hazáját védő, jól kiképz ett apa és gyermek. Az ilyen hadsereg a legnagyobb elrettentő erő is. A tervezet ettől az erős védelmi lehetőségtől akar minket megfosztani olyan időpontban, amikor a környezetünkben levő államokban még az sem dőlt el véglegesen, hogy a demokrácia vagy a d iktatúra foge diadalmaskodni az eljövendő években. Az utóbbi esetben viszont nem zárható ki az ország elleni támadás veszélye, hiszen van olyan szomszédunk, ahol olyan törvényesen bejegyzett párt működik, melynek választási plakátjain nemrég még a Tisza v onala volt a határ. Egy felelőtlen incidens esetén - az iraki vagy jugoszláv példát figyelembe véve - hány német, amerikai, francia, olasz és sorolhatnám, milyen nemzetiségű katona életét érné meg hazánk megvédése? Szabade kísérleteznünk ebben a kérdésben , hogy adott esetben segítséget kapunk, vagy szépen és alaposan megfogalmazott politikai indoklást arról, hogy miért nem? A tervezet szerinti hadsereg ugyanis kis létszámával több lehetőséget ad a hadiipari lobbiknak sok milliárdos, természetesen dollármil liárdos fegyvereladásra, amivel aztán konfliktus esetén tömeghadsereg ellen - csak százezer támadót tekintetbe véve - a szembeállítható 33 490 katona, melyből 18 860 fő a szerződéses és sorozott harcos, nem fog tudni eredményt elérni. A számokat természete sen a tárgyalt 2731. számú javaslatból vettem. A Magyar Igazság és Élet Pártja véleménye szerint a honvédséget úgy kell átalakítani, hogy még hosszú ideig a konvencionálisan sorozott, az alkotmányra, a haza védelmére tett eskü alapján harcoló alakulatok je lentsék az elrettentő erőt, mely magában foglalja a fegyelmezett, edzett, modern fegyverekkel felfegyverzett, nagy harci értéket jelentő katonát. A magas fokon kiképzett, mozgósítható tartalék pedig gyorsan adjon lehetőséget minden agresszió megállítására és megtorlására! A vállalkozó, szerződéses katona pedig a bonyolultabb haditechnika, a profi szintű harcértéket követelő, nagy veszélyességű feladatokat lássa el! A békelétszámnak tehát akkorának kell lenni, amivel bármely irányból történő tömeghadseregtá madás mindaddig biztonságosan feltartható, amíg a gyorsan mozgósítható tartalék segítségével azt vissza tudjuk verni. Fel kell vetnünk a határozattervezetek kapcsán még egy fontos problémát. A NATOcsatlakozás idején az ország és a szavazók nem értesülhett ek arról, hogy a NATO elvárja a magyar hadseregtől a hazánktól távoli békefenntartó fegyveres részvételt, amire az akkori kormány kötelezettséget vállalt. A szocialista miniszter 1998. február 11én az alábbi módon hozta ezt nyilvánosságra a Honvédelmi
