Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 124/1997. (XII.18.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat eg... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
3473 Min isztérium vezetői értekezletén: "Az ENSZ, EBESZ és más nemzetközi szervezetek égisze alatt végrehajtandó békefenntartó feladatokban való részvétel hazánk politikai és erkölcsi kötelessége." Ez a vállalt kötelezettség, mely hazánknak nemcsak nem érdeke, han em forrásokat von el a védelméből, hiszen ezt a feladatot csak profi katonák láthatják el a legmodernebb haditechnika felhasználásával, mely csökkenti védelmi lehetőségeinket, és az adózó fizeti. A kérdést indokoltabbá teszi az a tény, hogy az eladósított és elszegényített országunk gazdasági lehetőségei rendkívül korlátozottak. Ma már csak iparilag rendkívül fejlett államok képesek méregdrágán korszerű haditechnikát előállítani, és csak a leggazdagabb országok képesek - általában csak az első hadműveletig terjedő mennyiségben - hadseregüket ilyen fegyverekkel ellátni. Miből fogja állni a kormány a cechet? Azon is el kellett volna gondolkoznia a tervezet készítőinek, miért nem tervezi a NATOországoktól majdnem teljesen körülvett, ma már újból nagyhatalomnak számító Németország a sorállomány megszüntetését, gazdagsága ellenére. Talán rájöttek arra, hogy milyen jelentősége van a katonaságnál töltött időnek az emberré nevelésben, az önfegyelem és az akaraterő kifejlesztésében? A másik példa a szintén a balkáni válságövezetben fekvő Törökország, mely lakosságszámban körülbelül ötszöröse, területére nézve nyolcszorosa hazánknak, mégis - mint a napokban a miniszterelnöki utazás kapcsán a médiából megtudhattuk - a világ nyolcadik nagyságú hadseregét tartja fenn, NAT Otagsága ellenére is. Mindkét ország háborúkat viselt a XX. században, így nyilvánvaló előttük, hogy milyen fontos a hazájuk védelme. Csak mi felejtettük el ezt az alapvető tapasztalatot, és hiszünk olyan tanácsadóknak, akiknek területén száz éven belül n em volt háború és valószínűleg nem is lesz, hogy lemondhatunk hatásos védelmünkről. A Szabad Demokraták Szövetsége természetesen, ha jóhiszemű akarok lenni, akkor azt mondom, pártérdekekből óriási hangerővel elkezdte verni a politikai tamtamját a sorozott katonaság ellen. De vajon éreztee a felelősséget, hogy tévútra vezeti a magyar fiatalokat, amikor a "Nem kell sorozott katona legyél!" propagandához nem tette hozzá azt: de lehet, hogy hazád sem lesz? A tervezet készítői is nyilvánvalóan látják a tervezet ek alkalmatlanságát, ezért szerepel az indoklásban valamiféle nemzetőrség valamikori megszervezése. A Magyar Igazság és Élet Pártja először módosító indítványokat akart benyújtani a tervezetekhez, de mivel a jelenlegi állapot olyan mértékben veszélyezteti hazánk érdekeit, hogy csak a koncepció megváltoztatásával javíthatók, a javaslat azonnali visszavonását javasolja a kormánynak, és csak olyan határozati javaslatot hajlandó támogatni, mely valóban az ország megvédését garantálja, és nem a hadiipari lobbi á ltal befolyásolt idegen kormányok sugalmazzák. Köszönöm a figyelmüket. (Kapronczi Mihály elfoglalja jegyzői székét.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, ki kíván még felszólalni. Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Mécs Imre úr, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kapronczi Mihály képviselő úr az előbb megemlítette a német hadsereg helyzetét. Weizsäcker volt államelnök vezetésével egy bizottság vizsgálja a német hadsereg á talakításának kérdését, és egyértelműen a mellett tették le a voksot, hogy sürgősen át kell alakítani önkéntes hivatásos hadseregre. Az, ami fönntartja és fönntartotta eddig a német hadseregben a sorozott jelleget, furcsa módon éppen a polgári szolgálatoso k nagy száma volt: 30 százalék a polgári szolgálatra jelentkezettek száma a német hadseregben, és a kórházi szféra, ezen kívül a szociális szféra nem tudja nélkülözni ezt a 30 százalékát a sorványnak, és ennek a pótlása jelenti a nehézséget. A német hadser eg valamennyi érdemi vezetője és maga a miniszter, a minisztérium is egyetért azzal, hogy önkéntes hivatásos hadseregre kellene áttérni, de meg kell oldani ennek a 30 százalékos polgári szolgálatosnak a pótlását.
