Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat; valamint a külügyminiszter feladat- és hatáskörének a külgazdasági feladatokkal történő kiegészítésével összefüggésben szü... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POKOL BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
3311 másikba. A parlamenti kormányzás alapelvéhez tartozik, hogy ez egy ciklusra szól; az egyszerű kormánytöbbség lényegében akadálytalanul átadhatja a ciklus elején vagy a ciklus közben. Ez a kiindulópont. Ezt a problémát azért i s fel akarom vetni, mert lényegében a Független Kisgazdapárt egyetért az előttünk fekvő törvényjavaslattal, azt támogatni fogjuk. Vita egyetlenegy kérdésben merült fel az alkotmányügyi bizottságban, illetve a bizottságokban és médiában. Mint ahogy az előbb i felszólalásokban is már több apró probléma felmerült, de igazán úgy láttam, hogy a nagyobb vita a feleskétharmados törvény dilemmáját jelenti, s főleg a 2. §ban szabályozott rész, amely a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 52. §át módosítja úgy, hogy a "közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter" szövegrészt teszi a korábbi felügyelő szerv helyére. Ez váltotta ki azt a problémát, kritikát, felvetést, hogy lényegében a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény kétharmados törvény, következésképpen ez egy feles törvény, s akkor ezt nem lehet módosítani. Ezért gondoltam, hogy kezdem a parlamentarizmusnak azzal az alapelvével, hogy a reszortalakítás, a minisztériumok átnevezése, reszortok áttétele feles törvénybe tartozik. Ne m vitás azonban, hogy a dolog nem ilyen egyszerű Magyarországon. (11.20) Mégpedig azért, mert egy sor esetben - eltérően a parlamentáris kormányzástól - valóban lényegében szinte az alkotmánymódosítás erősségére tolta fel, és nem elég az egyszerű kormánytö bbség ahhoz egy sor kérdésben, hogy kormányozni lehessen, hanem kétharmados többséghez kötötte. Ez a rendszerváltozás magyar sajátosságaiból fakad, ami sokszor nagyon fontos pozitívum volt, illetve voltak negatív és pozitív hatásai is. Azonban jelen esetbe n ezzel a technikai törvénnyel kapcsolatban - amelynek módosítása a kormánynak szuverén joga - valóban fölmerül, hogy hogyan áll a helyzet. A törvényjavaslat előterjesztőinek az az álláspontjuk - lévén, hogy a minisztériumok felsorolása feles törvényben tö rténik , hogy jelen esetben a minisztérium átnevezése kapcsán, hiába jelenik meg a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényben is egy másfajta elnevezés, ennek ellenére itt csak egy feles törvényről van szó. Bár Csákabonyi képviselő úr, aki már elment - hadd jelezzem, televízión keresztül néztem ezt a vitát, mert későn kaptam meg, hogy most én szólalok föl a frakció nevében, ezért most kellett véglegesítenem a felszólalást , jelezte a kritikájában, de jelezték már a bizottsági ülésen is, hogy az Alkot mánybíróság döntése '99ben kimondta azt, hogy ha egy terület szabályozását kétharmadhoz köti az alkotmány, akkor minden egyes szabályt kétharmaddal kell módosítani. Mivel ez egy kétharmados törvényben van - mondta , elemi dolog, hogy ezt kétharmadosan ke ll módosítani. Most azonban hadd jelezzem azt, hogy nem olyan egyszerű ez a helyzet. Nem olyan egyszerű a helyzet, tudniillik az alkotmányügyi bizottság ülésén fölmerült az a nagyon kézenfekvő dolog, hogy itt nem egyetlen alkotmánybírósági döntés van, hane m kettő: a másik az 1993as, amelyik polárisan ellentétesen szabályozott, ellentétesen döntött. Az az alkotmánybírósági döntés azt mondta, hogy ami kétharmaddal van szabályozva, annak a lényegi kérdéseit kétharmaddal, az összes többi részletkérdést pedig f elesben is lehet szabályozni. Itt hadd hívjam föl a figyelmet arra - és ez nyilván még többször fog problémát okozni a magyar parlamentarizmusban , hogy az Alkotmánybíróság döntései együtt hatályosak, annak a hatályon kívül helyezésére nincsenek szabályok . Sőt, hadd mondjam azt is, hogy ha később jön egy alkotmánybírósági döntés, függetlenül attól, hogy egy korábbi döntésben részben ellentétesen döntött, ugyanúgy meghivatkozva, az Alkotmánybíróság döntéseire nem vonatkozik az az egyszerű elv, ami a törvény ek, rendeletek esetében megvan, hogy a későbbi döntés lerontja a korábbit. Itt is ez a helyzet, hogy ellentétes rendelkezés van, és mind a kettő hatályos. Nem vitás, hogy ha nem is a hatályos jogot nézem, hanem inkább a jogi rációt, akkor a jogi ráció nyil ván az, hogy egy későbbi döntésnek - ami ugyanabban ellentéteset mond - kellene itt is hatályosnak lenni, de hadd jelezzem, hogy egy sor esetben csak részlegesen, egyegy mondatban tér el, de az összes többi eleme hatályos. Tehát lényegében nem lehet azt m ondani, hogy itt van egy hatályos alkotmányos állapot, ami azt
