Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat; valamint a külügyminiszter feladat- és hatáskörének a külgazdasági feladatokkal történő kiegészítésével összefüggésben szü... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POKOL BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
3312 mondja ki, hogy csak kétharmaddal lehet dönteni. Ha az előterjesztő a '93as alkotmánybírósági döntést veszi alapul, akkor teljes joggal mondhatja: tessék föllapozni a '93as alkotmánybírósági határozatot, az sincs hatályon kívül helyezve! Fölmerült ez az érv az alkotmányügyi bizottság ülésén is, és hadd jelezzem, ezt nem lehet lesöpörni azzal, hogy a jogi ráció úgyis a későbbit tekinti hatályosnak. Ezen el kell gondolkodni, mert ebből sok bajun k lesz, mert rengeteg olyan félig hatályon kívül lévő vagy félig változtatott döntés van, amire később is állandóan hivatkoznak. Ennek ellenére hadd legyen nekem egy áthidaló javaslatom, tudva azt, hogy az utóbbi döntés - ha a '99est veszem alapul - valób an azt mondja, hogy minden egyes részletszabályt is úgy kell eldönteni. Ez azonban sok szempontból néha abszurd jogi állásponthoz vezet. Csak hadd mondjam azt, hogy ha tényleg egy feles törvény - jelen esetben a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvé ny - sorolja föl, és utána bármely más törvény átveszi azt az elnevezést, és az véletlenül kétharmados, például rendőrségi s a többi lehet, akkor itt fölmerülhet, hogy ha az alkotmánybírósági döntést komolyan veszem, akkor azt úgy nem lehet módosítani, mer t a kétharmadosság már lemerevítette. Ez egy jogi abszurdum! Ez nyilvánvalóan minden eszmével szembenáll, nem tekintve azt, hogy ezzel maga a reszortalakítás szabadsága is elvész. Hogyan tudjon változtatni a kormány, áttenni egyikből a másikba, ha a nevét nem teheti át, és ott hagyja egy olyan minisztériumi elnevezéssel, amit már rég kivett onnan a reszortból, áttette másik helyre, és azt nem tudja módosítani?! Azzal kapcsolatban, hogy ez az alkotmánybírósági döntés sok szempontból problémás lehet, hadd hiv atkozzam a korábbi alkotmánybírósági elnökre, aki azt mondta, hogy itt túl durván, túl keményen döntöttek, tudniillik egy sor esetben előre látható volt, hogy nem lehet véghez vinni, vagy ha véghez viszem, akkor jogi abszurdum keletkezik. Nos, tehát az én áthidaló javaslatom - hiszen jelen esetben egy ilyen helyzetről van szó , fogadjuk el azt, hogy felessel is lehet módosítani, mert a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvény felessel is módosítható; tudva azt, hogy a szocialisták vagy valamelyik más ellenzéki párt vagy bárki esetleg megtámadja ezt - hadd támadja meg! Adjuk meg a lehetőséget az Alkotmánybíróságnak arra, hogy megvizsgálja azt a döntését, amit '99ben hozott, polárisan szemben álló módon a '93assal! Úgy tűnik, hogy ez a '99es döntés a maga keménységével sokszor jogi abszurdumhoz vezet, a jogi rációnak, a jogi észérvnek megfelelően túl keményen, túl gyorsan döntött egyszerre, ami nem nagyon védhető, és adjuk meg a lehetőséget arra az Alkotmánybíróságnak, hogy beiktassa ezeket a kivétele ket, hiszen pont egy ilyen eset van előttünk. Én azt mondom, hogy ezt meg kell próbálni, és ez semmiképpen nem jelenti azt, ami az alkotmányügyi bizottság ülésén úgy hangzott, hogy az a miniszter, főosztályvezető vagy államtitkár, aki tudva azt, hogy '99b en hogyan döntött az Alkotmánybíróság, hogy az a magyar hatályos alkotmány, következésképpen, aki ezzel szemben dönt, adja vissza a jogi diplomáját, mert nem érdemli meg. Persze ez kicsit mutatja, hogy lényegé ben a jogi, politikai kultúránkban egy ilyen fontos kérdést - ami egy későbbi kormánynak valóban ugyanolyan problémás lehet, mint most esetleg nekünk - nem lehet ilyen egyszerűen elintézni. Ez nem egy jogi diploma kérdése, hanem néha az Alkotmánybíróságnak félremegy a döntése. Lehet, hogy jelen esetben a korábbi döntés volt helyesebb, de elképzelhető, hogy megadjuk a lehetőséget, és a kormánynak, egy parlamenti többségnek joga van ahhoz, hogy annak ellenére, hogy '99ben az Alkotmánybíróság valóban más szel lemben döntött, megpróbáljuk, hátha az Alkotmánybíróság a '93asból bizonyos dolgokat visszavesz. Úgyhogy fölhívom a figyelmet arra, hogy nem szabad összekeverni az alkotmány rendelkezését az Alkotmánybíróság rendelkezésével. Többször előfordul, hogy valam elyik képviselő föláll és keményen elmondja, hogy "ez az alkotmánnyal szemben áll". Ha kicsit megvakarom, tudom nagyon jól, hogy nem az alkotmánnyal áll szemben, hanem az Alkotmánybíróság egy döntésével, amit nem vitás, hogy nekünk követnünk kell, de az ne m az alkotmányt jelenti, mert elképzelhető, hogy
