Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat; valamint a külügyminiszter feladat- és hatáskörének a külgazdasági feladatokkal történő kiegészítésével összefüggésben szü... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOVÁCS KÁLMÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3305 A koncepció hiányát jelzi, hogy miközben a 2. és a 3. §ok bizonyos tö rvények szabályait módosítják, a 4. § általában írja, hogy mindenütt, ahol eddig hírközléssel kapcsolatos feladattal összefüggésben Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot vagy minisztert írt a törvény vagy törvényerejű rendelet, ott ezután Minis zterelnöki Hivatalt, illetőleg a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert kell érteni. Visszatérve a koncepció hiányára: vagy soroljon fel a törvény minden olyan törvényt és paragrafust, amelyet módosítani kell a hatáskörátrendezés miatt, vagy elégedjen meg a 4. §sal. E keveredés ugyanis azt eredményezi, hogy például az ártörvény módosításának elmaradása hontalanná teszi az ármegállapítási hatáskört, a privatizációs törvény módosítása elégtelen, mivel nem rendezi, hogy például a Matáv aranyrészvénye mié rt maradt a korábbi gazdánál, holott az ágazatot már nem ő irányítja. A javaslat 3. §ában ugyanis nem elég a mellékletet módosítani, hiszen az visszautal a privatizációs törvény 7. §ára, és így aztán máris kész a káosz. (10.50) Ez pedig a jogbiztonság s érelmét jelenti, amelynek gyógyszerét az Alkotmánybíróság igen pontosan határozza meg a 26/1992. számú ABhatározatában, mondván: "A világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon." Ez a javaslat, tisztelt képviselőtársaim, sajnos nem egészen ilyen. Nem rendezi a javaslat a kormánybiztos feladat- és hatáskörét, ho lott a jogállását az alkotmány 39. § (2) bekezdéséből kiindulva törvényben kell szabályozni. A törvényi szabályozás indoka egyébként az, hogy a kormánybiztos egy ágazat irányítója lesz, aki így például nem számol be az Országgyűlésnek. Elfogadhatatlan, hog y egy, a kormány által kiemelt jelentőségűnek minősített ágazat irányítója közvetett módon, minisztere vagy államtitkára útján legyen csak beszámoltatható. Az már csak hab a tortán, és nem is merjük feltételezni, hogy a kormány egyenes szándékáról vane sz ó, ami az 5. §ban olvasható, miszerint: "A Miniszterelnöki Hivatal minisztere a hírközlési tevékenységgel kapcsolatos jogköreit - az át nem ruházhatók kivételével - a kormány által kijelölt személy útján gyakorolja." Ki ez a személy? Milyen személy? Egy k icsit sarkítva: ez lehet akár a sarki fűszeres is. Tisztelt Országgyűlés! Ez komolytalan, és nem méltó a törvényhozás Házához. Nem folytatom a sort, pedig még csak az 5. §nál tartok. Ismétlem: semmi kifogásunk a kormányzati feladatok strukturális átalakít ása ellen. Minden kormány szíve joga úgy szerveznie kormányát, ahogy jónak látja, de tiszteletben kell tartania a hatályban lévő törvényeket, és csak azok keretei között vagy azok hiánytalan átalakításával teheti ezt meg. A javaslat véleményünk szerint kon cepcionálisan elhibázott; egy jó szándék megvalósítására így alkalmatlan, teljes átdolgozást igényel. Ezért arra kérjük az előterjesztőt, hogy a javaslatot alapos átdolgozásra kérje vissza. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖ K (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja kérte, hogy vezérszónoka utolsóként ismertethesse a frakció álláspontját, ezért most megadom a szót Kovács Kálmánnak, az SZDSZ vezérszónokának. Tessék! KOVÁCS KÁLMÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a kormány felelőssége, a felelős kormány dolga, hogy a választók akaratából megválasztva abban a kormányzati
