Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat; valamint a külügyminiszter feladat- és hatáskörének a külgazdasági feladatokkal történő kiegészítésével összefüggésben szü... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3304 gazdaságpolitikai szempontból vitathatatlanul összetartozó területek együttes kezelésére irányuló kormányzati szándékot, így a foglalkoztatási és munkajogi szakterületnek a gazdasági miniszter hatáskörébe való utalását frakciónk ezért meggyőződéssel támogatja. Végül engedjenek meg még egy gondolatot a javaslatról. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kormányzati struktúra bárminemű átalakítása, időszakonként elkerülhetetlen korrekciója szél es közérdeklődésre számot tartó, politikailag frekventált ügy. Ezzel összefüggésben a tárgyalt törvényjavaslat külön érdemének tartjuk, hogy megmarad funkciója keretei között, amennyiben csak és kizárólag az új hatáskörgyakorlási rendnek megfelelő mértékű módosítási igényeket tartalmazza. Nem nyúlik túl a hatáskörátadás okán feltétlenül szükséges előírásokon, tartalmi szempontból egyetlen szakmai törvényt sem érint. Ezzel nemcsak a törvény gyorsabb elfogadhatóságát és az új hatáskörök mielőbbi érvényesülés ét biztosítja, hanem lehetőséget ad a tisztelt Háznak arra, hogy a maga helyén legyen módja és elegendő ideje az egyes szakterületeken netán szükséges érdemi változtatások megvitatására, szakmai és politikai mérlegelésére. Tisztelt Ház! Az expozéban elhang zott és az előzőekben kifejtett indokok alapján a törvényjavaslatot frakciónk támogatja, és az Országgyűlésnek elfogadni javasolja. Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmükkel. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, ké pviselő úr. Megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, az MSZP vezérszónokának. DR. CSÁKABONYI BALÁZS , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyetlen kormány sem kritizálható, amikor strukturális átalakítást végez a k ormányban azért, hogy számára igen fontosnak tartott ügyekre nagyobb, illetve más természetű figyelem jusson. Helyes az is, ha az átalakítást azért végzi, hogy egy terület hatékonyabban, eredményesebben működjön, mint azelőtt. Az is rendben van, ha ehhez t örvényeket és más jogszabályokat módosít, hiszen ez ezzel jár. Azonban nem helyes, ha mindezt úgy teszi, hogy nem gondolja végig nyugodtan, aprólékosan, miként jut el a kitűzött célig. Sokszor tapasztaljuk, hogy az elérendő cél megfogalmazásában és kommuni kálásában a Miniszterelnöki Hivatal és a kormány profi, a szükséges törvényjavaslatok elkészítésében azonban sokszor el kell marasztalni azok előterjesztőit, annak ellenére, hogy nemigen volt még olyan kormánya az országnak, amelyben ennyi jogász lett voln a. Emlékezzünk csak az utóbbi két esztendő jogalkotásának olyan szörnyszülötteire, mint például a miniszteri felelősségtől a dajkaterhességig tartó több, össze nem függő törvény egy törvényben történő módosítása, vagy a kamarai törvényre, ahol már azt sem lehetett a végén tudni, hogy melyik változat a hivatalos, a kormányálláspontot tartalmazó utolsó verzió vajon melyik. A tisztelt Ház sokszor igyekszik pártállástól függetlenül életképesebbre formálni a javaslatokat, sajnos ez eddig kevés sikerrel járt. A T /2804. számú törvényjavaslat - és csak erről kívánok beszélni - sajnos ismét a fentiek sorába tartozik. Eddig egyelőre két változatban láttuk, kíváncsian várjuk, lesze módosító csomag formájában megjelenő harmadik, ahogy ez általában lenni szokott. Sokat hallani arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban rohammunkában készülő javaslatok tárcaközi egyeztetés nélkül kerülnek a képviselők elé. Ezt ugyan állandóan cáfolják, azonban mégis lehet benne valami; nemcsak azért, mert számos minisztériumi tisztviselő mo ndja, hanem a tartalma is erről árulkodik. Erről a javaslatról is az a hír járja, hogy sem a KHVM, sem az IM nem látta. Ha ez igaz, az előterjesztő törvényt sértett, ha nem igaz, az IM felelőssége a nagyobb. Ugyanis az IM feladata rámutatni arra, hogy a ja vaslat 2. §a kétharmados döntést igényel, és hogy a 4. § sérti a jogbiztonságot, hogy a javaslat számos új joghézagot teremt, és más törvényekkel kollízióban van, azaz ütközik azokkal.