Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
3227 Álláspontunk szerint elkerülendő, hogy e törvényhely javaslat szerinti módosításának az legyen a következménye, hogy új igények vetődjenek fel a törvény módosítását követően. Ezt a kárpótlás jellegű jog intézményt úgy és akként kell szabályozni, hogy véglegesen az ilyen jellegű igényeket lezárja méltányosan, minden érintettre vonatkozóan. A FideszMagyar Polgári Párt, a Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum képviselői módosító javaslatukban e rre tesznek megítélésem szerint helyes kísérletet. További aggály is jelentkezhet a törvényjavaslattal kapcsolatosan, hiszen a törvényjavaslat csak a 10. § (4) bekezdését módosítja, és így elzárja azt a lehetőséget, hogy az (1) bekezdésben foglalt rendelke zés módosításra kerüljön egy benyújtandó módosító javaslat során. Márpedig az (1) bekezdés olyan nyilatkozattételre kötelezi az igényjogosultat, amely nyilatkozattétellel azt kell igazolnia, hogy az ellátást tőle megvonták, igényét elutasították, a már meg állapított, elbírált igényt szüneteltették vagy megszüntették. Ha magának a hadigondozásba vételnek a tényét sem kell igazolni a törvényjavaslat szerint, akkor véleményem szerint ilyen nyilatkozatot teljesen szükségtelen kérni az igényjogosulttól. Nyilatko zattételt esetlegesen abban a kérdésben kell beszerezni megítélésem szerint, hogy hadiellátást kapotte, és ha ebben a kérdésben a válasza igen, akkor azt mikortól és milyen címen. (16.40) Ha erre a kérdésre nemleges választ ad - és az esetek többségében e z fog történni, hiszen ha a hadigondozásba vételről nincs határozat, akkor nyilván nem volt hadiellátás sem , abban az esetben további feltételeket ezen a téren vizsgálni nem kell, hanem az általános feltételek szerint, tehát a hadisérülés időpontja, ille tve az igényjogosult személyi adatai ismeretében az igény teljeskörűen elbírálható. Miként utaltam már rá, a most hatályos törvény bevezető rendelkezései a nemzetgazdaság korlátozó teherbíró képességét az állami gondoskodás, gondoskodási szándék korlátjaké nt határozzák meg. Természetes ezért, hogy a javaslat kormányzati támogatása szükséges annak elfogadásához. Örömmel értesültem arról, hogy az államtitkár úr a korábbi kormánydöntést követően azzal tud bennünket és az e törvényjavaslat iránt érdeklődőket bi ztatni, hogy egy későbbi hatálybalépés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - és nyilván a költségvetési évhez igazodó hatálybalépés - mellett a törvényjavaslat a módosító javaslatokkal együtt támogatható. Köszönöm szépen a figyelme t. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Hargitai János képviselő úr, ugyancsak a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Keller László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Öné a szó, képviselő úr. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Wekler Alelnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a szóban forgó törvény vitája kapcsán jogi, morális és pénzügyik öltségvetési nézőpontú megközelítést is adhat az ember; én megkísérlem mind a hármat megtenni. Az elsőt viszonylag rövidre foghatom, azért, mert az előterjesztő Wekler úr és az államtitkár úr is, amikor a kormány nevében megszólalt és a törvény elfogadásár a biztatást adott, akkor mindketten visszatekintettek a múltba, és gyakorlatilag a törvény hányatott sorsát '94 óta elemezték. Ez a parlament, tehát az új összetételű parlament körülbelül egy évvel ezelőtt vagy valamivel több mint egy évvel ezelő tt foglalkozott ezzel a kérdéssel, és akkor a parlament a törvény jogi fogyatékosságait orvosolta, hisz akkor a parlament csak arra vállalkozott, amire az Alkotmánybíróság kötelezte. Ezzel felfogásom szerint lezárult ennek a törvénynek az a szakasza, ami
