Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
3225 teljesen hitelesnek számító statisztikai felmérésen alapul. Amikor a kormánypártok az igen szavazatukat adták, akkor azt nyilvánvalóan azzal tették meg, és a jelen vitában is a frakció képviselőjeként majd ekként fogom kifejteni a támogató javaslatomat, hogy annak a költségvetési fedezete várhatóan biztosítható legyen. Nincs értelme olyan törvényt hozni, amelyet az adott parlament, illetve a kormány nem tud végrehajtani; volt már ilyen törvény korábban, de nem a '9 8ban megválasztott parlament történetében. A kormánypárti képviselők felelőssége arra különösen kiterjed, hogy csak olyan törvényhez adják az igenlő szavazatukat, amely törvény végrehajtható, és ha annak költségvetési vonzata van, akkor a költségvetési fe dezet rendelkezésre álljon. A költségvetési fedezet rendelkezésre állásának a kérdésében viszont alapvető tudni azt, hogy milyen költségvetési kihatása van az adott törvényjavaslatnak, ezt pedig most, az államtitkár úr felszólalásából tudhatjuk meg, úgy tű nik, első alkalommal. Mindezt azért vagyok kénytelen elmondani, mert amennyiben a kormány úgy nyilatkozik, hogy a hadigondozotti támogatások költségvetési fedezete rendelkezésre áll, akkor a kormánypártok is támogatni fogják ezt a törvényjavaslatot. (16.30 ) Azért is kell erről szólnom, mert a honvédelmi bizottság ülésén nemcsak a honvédelmi tárca igen tisztelt képviselője volt jelen, hanem a Pénzügyminisztérium képviselője is, aki ott nem támogathatóként minősítette a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a fi gyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás értelmében 1010 perces időkeretben. Elsőként az írá sban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, először Gyimesi József képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Hargitai János képviselő úr, ugyancsak a Fidesz frakciójából. Öné a szó, képviselő úr. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első világháborút követően már megfogalmazódott az a felismerés, hogy a hazáért hősi halált haltak hozzátartozóiról köteles gondoskodni az állam, és az 1933. évi VII. törvénycikk megalkotásával e köte lezettségét törvényben rögzítette az akkori országgyűlés. E törvény több mint hatvan éven keresztül hatályban volt, de tudjuk, hogy a második világháború után rendelkezései alkalmazásra nem kerülhettek. A diktatúra e törvényt soha hatályon kívül nem helyez te, csupán a diktatúrához méltó módon rendelkezéseinek hatályosulását akadályozta megfélemlítéssel, üldöztetéssel, kitelepítéssel, ahogyan ezt az előterjesztő képviselőtől is példák felsorolásával hallhattuk. Az első szabadon választott parlament a kormány rendelet szintű 1992es szabályozást követően megalkotta a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényt, amely nemcsak a jövőre vonatkozóan nyilvánítja ki az állam gondoskodási kötelezettségét, de az 1933as törvényre visszautalva kárpótlást nyújt azok sz ámára, akik politikai okokból hadigondozotti igényjogosultságukat érvényesíteni nem tudták. A T/1813. számú törvényjavaslat a hadigondozásról szóló hatályos törvény módosítását indítványozza, azon törvényhely módosítását, amely a hadirokkantak, hadiözvegye k, volt hadiárvák, volt hadigyámoltak, volt hadigondozott családtagok egyösszegű pénzellátás iránti igényét szabályozza. A törvényhozás figyelmét több esetben felkeltette már ez a jogintézmény, amelyet jellege miatt kárpótlási rendelkezésnek is szoktunk ne vezni, és ez a kárpótlási jellege, úgy tűnik, a törvényjavaslat, illetve a már benyújtott módosító javaslat folytán egyre inkább erősödik, mert