Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GYIMESI JÓZSEF, a honvédelmi bizottság előadója:
3224 A törvénymódosításhoz a kormánypártok módosító javaslatot nyújtottak be. Ez a javaslat jelentős mértékben megváltozt atná az eredeti indítvány szerinti törvényjavaslat tartalmát. Az említett (4) bekezdés szövegéből egyrészt kimaradna az 1933. évi VII. törvénycikkre való utalás, másrészt a törvénymódosítás a 2001. év elején lépne hatályba. Az említett 1933. évi törvény sz igorú feltételekhez kötötte a korabeli hadigondozásba vételt, különösen a hadigyámoltak esetében. Azt írta elő, hogy csak az a gyermek minősíthető hadigyámoltnak, aki a hadi események megszüntét követő két éven belül kötött házasságból született. Tehát ha a hadirokkant a háború után több mint két évvel később kötött házasságot, a gyermekei nem minősültek hadigyámoltnak, az őket nevelő hadirokkant apa nem kaphatott nevelési pótlékot a gyermekek után. A módosító javaslat ezt az igazságtalan megkülönböztetést szünteti meg, elfogadása esetén ugyanis mindazok a hadigyámoltak megkaphatják az egyösszegű térítést, akiket 16 éves korukig hadirokkant szülő nevelt. Ez természetesen nagyobb számú igénylőt feltételez, ami a költségek emelkedését jelenti. Ezért fontos a j avaslat második eleme, amely szerint a törvény csak 2001. január 1jén lépne hatályba, így a kormányzat a jövő évi költségvetés elkészítésekor számolhatna a többletigénnyel, biztosíthatja annak fedezetét. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslat elfo gadása esetén végre pont kerülne ennek az elhúzódó ügynek a végére. Mindazok megkaphatnák az egyösszegű térítést, akiknek a szülei nem merték kérni a jogos ellátást, és azok is, akiktől megvonták a már megállapított járadékot. Mindezekre való tekintettel a kormány részéről a dr. Mátrai Márta, dr. Hargitai János, dr. Gyimesi József, dr. Szentgyörgyvölgyi Péter és Lezsák Sándor által előterjesztett T/1813/1. számú módosító javaslatot támogatjuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokb ól.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most pedig megadom a szót Gyimesi Józsefnek, a honvédelmi bizottság előadójának, a napirendi ajánlás szerint ötperces időkeretben. Képviselő úr! DR. GYIMESI JÓZSEF , a honvédelmi bizottság elő adója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A honvédelmi bizottság két alkalommal tárgyalta a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítására benyújtott T/1813. számú törvényjavaslatot. A tárgysorozatbavétel kérdésé ben külön döntött, és a döntéskor az egyes frakciók a véleményüket részletesen kifejtették. Így ezt követően, amikor az általános vitára való alkalmasság kérdésében foglalt állást a honvédelmi bizottság, akkor ez a vita meglehetősen szűk keretben zajlott l e, és ezt vitának - az egyetértő álláspontok miatt - nem is nevezhetjük. A honvédelmi bizottság egyhangúlag hozta meg azt a döntését, amely szerint ajánlja a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az általános vitát folytassa le, mert a törvényjavaslat arra alkalm as. A honvédelmi bizottság tagjai előtt, de azt hiszem, valamennyi képviselő előtt a hadigondozásról szóló törvény úgynevezett kárpótlási rendelkezése kapcsán a korábban megtárgyalt álláspontok, illetve a törvény rendelkezései egészen világosak. Sem kormán ypárti, sem ellenzéki oldalról szinte soha senki nem vonta kétségbe azt, hogy a hadigondozásról szóló törvény e rendelkezésének módosítására előbbutóbb sor kerül, ugyanis a hadigondozás körébe vonandó személyek szélesebb körének a megállapítása előbbutób b meg kell hogy történjen, hiszen a társadalmi igazságosság és a múlt iránti elkötelezettsége - a jelen parlamentnek különösen - ezt a kötelezettséget fogalmazza meg. Minden esetben - '98tól - a kormánypárti képviselők részéről az az aggály fogalmazódott meg, hogy ennek a költségvetési fedezete valóban biztosíthatóe, és mikor biztosítható. Ahogy az előterjesztő képviselőtől is hallhattuk, széles körű becslések hangzottak el a honvédelmi bizottság ülésén is, a 9 milliárdos összegtől egészen a képviselő úr által megbecsült összegig, amely azért nem
