Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2478. szám.) részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
3216 berendezkedés elkerülését tűzte ki célul, ez a mandátumarányos javaslat már most, ebben a helyzetben is, a mai parlamenti összetételre vonatkoztatva is tökéletesen ellentétes irányba hat, mert a mandátumaránnyal pontosan a két nagy pártnak teszi azt lehetővé, hogy attól függetlenül, hogy a többi párt h ogyan vélekedik egy adott kérdésben, a kétharmados többséget ez a matematikai szavazatmegoszlási arány is biztosítani fogja. Tehát szemben akár az előzetesen a MIÉP által javasolt 12 tagú elnökséggel, amelyben a hat frakció 22 képviselőt jelölhetett volna , vagy azzal a javaslattal, amelyet az MSZPSZDSZ tartott helyesnek, hogy 8 tagú elnökségek legyenek, és a 4ből két MSZP, 1 SZDSZ, 1 MIÉP, ezekhez képest is ez a javaslat egyértelműen abban az irányban jelent elmozdulást, hogy a két nagy párt egyértelműen döntést tud hozni. A másik nehézsége ennek, csak egy példát hadd mondjak: nyilván nem egy ciklusra kívánjuk ezt a javaslatot - ha elfogadnánk - megalkotni: előfordulhat, hogy egy 30 százalékos ellenzéki mandátumarány van, 70 százalék kormánypárt. Ebből a 30 százalékból 25 százalék mandátumaránnyal egy párt rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a szavazatok 50 százaléka ennek arányában oszlik meg az adott ellenzéki oldalon, ez 41,6 százalékos szavazati arányt jelöl. Magyarul, ha ilyen módon a mandátumarány sz erint osztjuk szét, akkor az az eset áll elő, hogy a nem legnagyobb párt egy ellenzéki, de viszonylag nagy mandátumszámmal rendelkező párt mindent vétózni tud. (15.50) Tehát én ezekkel a számszerű adatokkal azt akartam megvilágítani, hogy a látszólag arány os és pontos szavazati lehetőség milyen ellentmondásokhoz vezet. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Szalai Annamária képviselő asszonynak, Fidesz. SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Azért kértem két percre szót, mert csak az előterjesztő nevében adott volna ön lehetőséget, így kénytelen vagyok két perc keretében megszólalni. Pető Iván utolsó mondataira szeretnék elsősorban reagálni, hogy európai uniós kritika értee a magyar médiairányítást, avagy sem. E területen soha nem kapott Magyarország kritikát. Azt gondolom, hogy tudatosan félreértelmezi az eddig elhangzottakat. Ha pontosan lehet hinni az újságban megjelenteknek, ami tegnap elhangzott, és amire hivatkozott, a bban az van, hogy meg kellene szabadulni a mozdulatlanságtól. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Igen, Sasvári Szilárd azért adta be ezt a javaslatot, hogy végre szabaduljunk meg a mozdulatlanságtól, és lépjünk előr e, és legyen a magyar médiakuratóriumi elnökségeknek teljes létszáma. Ez önökön múlik, eddig is önökön múlott. Önökön múlott eddig is, hogy nem egészülhettek ki a kuratóriumok, és önökön múlik az is, mivel kétharmados törvényről van szó, hogy az általunk b enyújtott kompromisszumos javaslat végre elfogadásra kerüle vagy sem. Úgy látom, hogy a baloldali liberális ellenzéknek érdeke, hogy megmaradjon ez a helyzet. Nem is kívánnak változtatni, hiszen mindig hivatkozási alap lehet arra, hogy Magyarországon egyo ldalú az irányítás, ami természetesen nem felel meg a valóságnak, hiszen a kuratóriumok nem csupán egy nyolctagú elnökségből, avagy e javaslat szerinti hattagú elnökségből állnak fel, hanem nagyon harmonikus és nagyon kiegyensúlyozott elnökségekből. Mi egy ajánlatot letettünk, amely az egyenlő pártbefolyást kezdeményezné a kuratóriumi elnökségekben, és ehhez kérjük az önök támogatását. Köszönöm. ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
