Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DANKA LAJOS (FKGP):
3118 Hozzáteszem, hogy jó lett volna más, számvitelhez értő szakemberekkel is konzultálni a törvényjavaslatról. A benyújtott számviteli törvényjavaslat a korábbi törvénynél jóval részletesebb szabályozást tartalmaz, tehát valóban tapasztalni lehet a részletes szabályozást. Véleményem szerint ez nemcsak erénye, hanem hibája is a törvényjavaslatnak, mert ugyanakkor nincsenek olyan segédletek, főleg nemzeti számviteli sztenderdek, amelyek a számvitel gyakorlati alkalmazását elősegítenék. A törvényjavaslat a beszámolási formák megváltoztatását tartalmazza, írja elő; egyet lehet érteni azzal, hogy a ma már igen bonyolult, egyszeres könyvvitel halála bekövetkezzen, megszűnjön az egyszeres könyvvitel, és a kisebb cégek is a kettős könyvvitel segítségével számolják el a változásokat . Megjegyzem azonban, hogy olyan megoldást is találni lehetne, amely lehetővé teszi a kettős könyvvitel rendszerében az egyszerűsített technikai megoldásokat. Ha ez megvalósulna, akkor az egyszeres könyvvitel felszámolására nem kellene annyit várni, rövide bb időt is ki lehetne tűzni a törvényjavaslatban. A törvényjavaslat rögzíti a számviteli szakemberek regisztrációs kötelezettségét. Azt senki sem vitatja, hogy a számvitel, amely a vállalkozók számára nemcsak ellenőrzési, hanem fontos információs eszköz is , nem nélkülözheti azt, hogy csak megfelelő képesítéssel rendelkezők végezzék ezt a tevékenységet, és mivel a gazdaságban állandó változások vannak, szükséges ezeknek a szakembereknek a folyamatos képzése is. Azt gondolom, hogy a Pénzügyminisztérium és mos t már a gazdasági főiskola ebből a szempontból élen jár, és a gazdasági főiskolán azok a szakemberek is, például Sztanó Imre, és sorolhatnám a többit is, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a folyamatos továbbképzés és az ismeretek állandó szinten tartása megtörténjen. A szakmai berkekben sokszor volt már szó a könyvvizsgálati értékhatárok megváltoztatásáról. Ez igen fontos, hiszen független szakembereknek kell nyilatkozni egy adott értékhatár esetén a beszámoló tartalmáról. A túl magasra beállított értékhatár a vállalkozások jelentéktelen részénél nem biztosítja a független könyvvizsgálatot. Az Európai Unió gyakorlatát ebből a szempontból talán nem kellene figyelembe venni, a Európai Unió szent számait nem kellene figyelembe venni. Az sem mellékes, hogy egy könyvvizsgáló nemcsak szoros értelemben vett könyvvizsgálati feladatot lát el - és akik a gyakorlatban figyelik a folyamatokat, tudják ezt , hanem szakismerete alapján tanácsaival az adóelszámolások, egyéb pénzügyi és számviteli feladatok ellátás át is nagymértékben elősegíti. Végső soron igen fontos információkat tud adni a vállalkozóknak a megalapozott döntéseikhez. Tehát azon a véleményen vagyok, lehet hogy más, számvitellel foglalkozó szakemberek is ezt mondják, hogy jó, ha minél több vállalkoz ásra kiterjed a könyvvizsgálat. Nem akarom most részletezni, hogy miért, mert nemcsak az ellenőrzés fontos ennél a területnél, hanem azok a tények is, amelyeket az előbb említettem. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következ ik Danka Lajos úr, a Független Kisgazdapárt képviselője. Megadom a szót. DANKA LAJOS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat, amelyet T/2517. számon kaptunk meg, a számviteli törvényünket kívánja módosí tani. A javaslattal kapcsolatban több probléma is felmerül, amelyek a törvényelőkészítés gondjaira világítanak rá. Az első ilyen a parlament elé terjesztett anyag mennyisége és átláthatósága. A javaslat vastagsága eleve elrettenti az egyszerű országgyűlés i képviselőt, aki nem erre a törvényre tartalékolta mandátuma hátralévő részét. Aki ennek ellenére rászánja magát arra, hogy átolvassa az anyagot, első
