Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
3074 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Hozzászó lásra következik Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából; őt követi majd Fodor Gábor képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Igen tisztelt Országgyűlés! A J/2259. jelentés, amely a vonatkozó jogszabály szerint az Országgyűlés elé terjesztetett mint az országgyűlési biztos ez éves jelentése, több mint az 1999. évi tev ékenység összefoglalása. Én egy szakkönyvnek tekinteném, amely magába foglalja az emberi és polgári jogok legfontosabb kérdésköreit, taglalja ezeket, sőt még egy teljesen új törvényjavaslatot is előterjeszt; tehát összességében foglalkozik az egész kérdésk örrel. Még egy jogtörténeti kitekintést is tesz, melynek során felsorolja azokat az e század második felében született emberi és polgári jogi kérdésekkel foglalkozó legfontosabb nemzetközi egyezményeket, szerződéseket és konkrétan felsorolja azokat a parag rafusokat is, amelyek a kisebbségek diszkriminációjának tilalmával foglalkoznak. Ha már ez így van, nekem is engedjenek meg néhány idézetet, amelyek így hangzanak: "A nemzet politikai egységénél fogva, Magyarország államnyelve a magyar lévén, az Országgyűl és tanácskozási és ügykezelési nyelve a magyar, a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzet nyelvén is hiteles formában kiadandók. A törvényhatóságok jegyzőkönyvei az állam hivatalos nyelvén vitetnek, de vitethetnek emell ett mindazon nyelven is, amelyet a törvényhatósági képviselőtestület vagy bizottmány tagjainak legalább egyötöd része jegyzőkönyvi nyelvül óhajt. A törvényhatósági tisztviselők saját törvényhatóságuk területén a községekkel, gyülekezetekkel, egyesületekke l, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezésben a lehetőségekig ezek nyelvét használják." Ez a rendkívül modern megfogalmazás nem azokból való idézet, amelyek e szakkönyvben szerepelnek, tehát nem a modern európai jogszabályokból vagy egyezmén yekből, hanem a corpus jurisból ez az 1868. évi 44. törvénycikk. Tehát a kiegyezés után már egy ilyen rendkívül modern jogszabályt alkotott a Magyar Országgyűlés a kisebbségek helyzetéről. De ezek a kérdések azóta is rendezve vannak, jogszabályaink megfele lőek. Mint ahogy arra az igazságügyi államtitkár úr hivatkozott, a magyar jogrendszerben, bár különböző helyen, de a kisebbségek diszkriminációjának tilalma rögzítést nyert: a polgári jogban, a munkajogban és magában az alkotmányban is, tehát szégyenkezniv alónk egyáltalán nincs. Sőt, ahogy hallottuk a felszólalásban, az európai államok megítélése szerint e kérdések rendezésében az európai államokban Svájc után közvetlenül mi következünk, Magyarország. Ezért megalapozatlannak tekintem azt a bajkeverés célzat ával szervezett tüntetést is, amely ma a Parlament előtt fog zajlani. Az azonban kétségtelen és biztos, hogy egy, a gyakorlatban hét éve érvényesülő jogszabályról van szó, amelynek a gyakorlati tapasztalatait a kisebbségi jogok országgyűlé si biztosa a saját munkája során természetszerűen kritika alá kell vegye - ezt is teszi, nagyon szellemesen, mint ahogy az már többször elhangzott. Olyan módszert alkalmazva, hogy felveti a problémát, mégpedig úgy, hogy egy konkrét, adott panaszt ismertet, amelynek a megoldását megkísérli, és ha ez valamilyen jogszabályra visszavezethető hiba miatt nem oldható meg, akkor még javaslatot is tesz a konkrét megoldásra, törvénymódosítás formájában. Így aztán valóban foglalkozik az alkotmányban rögzített valamenn yi alapvető kisebbségi joggal; foglalkozik a kisebbségi önkormányzatok választásával is, ami valóban nem a legszerencsésebb; kinyilvánítja, hogy feltétlenül külön kell választani az aktív és a passzív választójog ügyét, mert egyébként kezelhetetlen a kérdé s. Foglalkozik a kisebbségi képviselők bejuttatásával az Országgyűlésbe. Erről a Kisgazdapártnak mindig is az volt a véleménye, hogy igen, ez feltétlenül szükséges, egy kétkamarás parlamentben, ahol az egyházak, az autonóm egyetemek, az
