Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP):
3073 Tehát harmadszor: a kisebbségi önkormányzatoknak sok helyen meg kell küzdeniük a legitimitásukat is kétségbe vonó, illetve műkö désüket megnehezíteni vagy ellehetetleníteni kívánó törekvésekkel - mondja a beszámoló. Ha például egy településen jogerős határozat ellenére a polgármester iskolaigazgatót bocsát el vagy megszünteti a felső tagozaton a szlovák nyelv oktatását, a kisebbség i biztos nem tehet mást, mint hogy megállapítja a példátlan törvénysértő magatartást, a visszásságot. Az önkormányzati rendszer önállóságát természetesen csekély mértékben sem szabad csorbítani. Ebben vele egyetértünk. A nyilvánosságra hozatal önmagában id őnként segít, de a közvéleményt mint olyat nem lehet felszólítani. Az embereket csak áttételesen, a helyesen megválasztott és alkalmazott kommunikációval és tömegkommunikációs eszközök használatával lehet - talán és esetenként - álláspontjuk megváltoztatás ára rávenni. Fel kell tennünk azonban néhány kérdést - ha jól látom, még van időm - a beszámoló kapcsán. Az is elhangzott ma már, most ismétlek: megszületette a kisebbségek országgyűlési képviseletének speciális szabályait tartalmazó törvény? A választ tu djuk: nem született meg. Vane ma hazánkban a szegregációt is elősegítő törekvés, fellelhetőe a roma vagy más kisebbség kirekesztését, megbélyegzését célzó gyakorlat? Sajnos igen. Gondoljunk Zámolyra, Csabaszabadira, a közvetlen vagy közvetett diszkriminá ció számos esetére. A szociális biztonsághoz, a lakóhely szabad megválasztásához, az esélyegyenlőséget biztosító oktatáshoz, a foglalkozáshoz való alapjog mindenkit megillet, mégis ma egyre gyakoribb - magam is ezt tapasztalom - az előítéletesség, a diszkr imináció nyílt vállalása, elsősorban a szegényekkel, a leszakadókkal szemben. A párbeszéd esélye csökken - jelenti ki az országgyűlési biztos úr. Ez szkeptikus megállapítás szerintem, de intő szándékú is. S a beszámolója alternatívákat kínál. Felajánlja a megoldási irányokat, útbaigazít, mert az emberi jogok biztosai tudják, amit mindannyiunknak tudnunk kellene, a millennium évében különösen, hogy a Kárpátmedence népeit - hangsúlyozom, nemcsak a magyarságot, hanem a Kárpátmedence népeit - évszázadokon ker esztül valami összetartotta. Ez pedig a kölcsönösség, a szolidaritás, a kompromisszumkészség, a tolerancia volt. Erről időnként megfeledkezünk. Mi az mégis, ami a beszámoló kapcsán megnyugtató? Például az, hogy az eddig lezajlott biztosi vizsgálatokban meg fogalmazott javaslatok közül a legjelentősebbek egy része megvalósult. Volt tehát értelme ennek a munkának. S annak különösképpen, hogy következetes tervszerűséggel zajlik, összefüggéseiben láttatja velünk teendőinket, illetve saját terveiket is. Itt csupá n két példát említek. A jogalkotó állami feladatként ismerte el a nemzetiségi pedagógusképzést, a nemzetiségi tankönyv- és taneszközellátást. "2000ben korábbi vizsgálataink folytatásaként a felsőoktatást, a nemzetiségi pedagógusok képzését, valamint a nem zetiségi tankönyv- és taneszközellátás rendszerét tervezzük górcső alá venni" - mondja a beszámoló. Kíváncsian várjuk ezt a munkát. A másik példa pedig a következő, amely ugyancsak az oktatással kapcsolatos állami feladat. "Az államnak aktív külpolitikai t evékenységet kell folytatnia annak érdekében, hogy előmozdítsa a kisebbséghez tartozó állampolgárok külföldi, az anyaországban lévő intézményekben történő felsőoktatásban való részvételét, valamint az anyaországból származó vendégtanárok alkalmazását." Miv el a Nek.törvény nemcsak az oktatással kapcsolatos nemzetközi vonatkozású rendelkezést tartalmaz és ennek számos része van, a jövőben meg fogják vizsgálni azt is, hogy az állam mennyiben tesz eleget a törvényből következő nemzetközi szerepvállalását előír ó rendelkezésnek. Ez is dicsérendő terv. Előre is köszönjük a további munkálkodást, a beszámolót pedig a Magyar Szocialista Párt nevében elfogadásra javaslom. Köszönöm. (Taps.) (14.00)
