Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP):
3072 JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP) : Elnök Asszony! Képviselőtá rsaim! Tisztelt távol lévő Ombudsman Asszony! Ombudsman Urak és hivataljaik tisztelt Munkatársai! Engedjék meg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a napokban megjelent egyik gondolatával kezdjem mondandómat, remélem, hogy ő is megengedné. Idézem: "Vizsgálnunk kell a társadalom valós folyamatait, állandóan jelezni a konfliktusforrásokat, nemcsak hisztérikusan, ráolvasással vagy katonai rendvédelmi gyógyszerekkel a lázkitöréseket csillapítani, hanem a gyulladás gócait kell politikai eszközökkel megsz üntetni." (13.50) Majd így folytatja: "Ha Európában újabb szociális nemzeti konfliktussorozatok kezdődnek, akkor a kontinens lakói nem lesznek képesek a XXI. század termelési és kulturális világversenyében helytállni." És ezért, azt hiszem, mi felelősek va gyunk, tehetetlen európai értelmiségiek. Képviselőtársaim, a mi dolgunk nem a tűzoltás, hanem annak megelőzése; hogy ne kelljen a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának - az ő szavait idézem - félreverni a harangot. Aki Kaltenbach Jenő országgyűlési biz tos úr 1999ről szóló beszámolóját áttanulmányozta, meggyőződhetett arról, hogy a kisebbségi biztos tevékenysége sem egyszerűen tűzoltás. A beszámolóban a következő logikus és általánosítható sorrenddel találkozhatunk - ami valószínűleg mindenki számára is mert : esemény, történés, annak vizsgálata, a vonatkozó jogszabályok elemzése, ezek összevetése a gyakorlattal, a visszásság megállapítása, amennyiben van, utána ajánlás, kezdeményezés. Miért tartom fontosnak ennek a sorrendnek a kiemelését? Azért, képvis előtársaim, mert ha komolyan gondoljuk kötelességeinket, mi képviselők, illetve a mindenkori kormányzat, akkor elegendő a beszámoló számos megfontolásra, illetve jogalkotásra intő ajánlását megszívlelni és aszerint cselekedni. Ez a mi munkánk és nem is kev és - mondaná József Attila. Tisztelt Ház! A beszámolóban fellelhető részletes program- és problémakatalógust most itt nem tudom elemezni. Néhány megállapítástól azonban nem tekinthetek el, és nem tekinthetünk el valamennyien. Először is - Hende Csaba állam titkár úrral valamennyire ellentétben - én is változatlanul tartozásunknak tekintem egy antidiszkriminációs törvény megalkotását. Azt hiszem ugyanis, abból, hogy ez nincs, jelenleg nagyon gyakran eredeztethetők a jogérvényesítés lehetőségének a hiányai, a jogalkalmazás hiátusai, illetve a szankciók megfogalmazásának hiányai is. Persze tudom én is, hogy a leírt jog nem old meg mindent, de például a kisebbségi törvény léte, az önkormányzatiság léte önmagában, hogy úgy mondjam, politikusokat nevelt a kisebbség i rétegből, belenőttek feladataikba, s hadd tegyem hozzá még azt is, hogy összefogást - amit államtitkár úr javasolt mindnyájunknak - a diszkrimináció ellenében sajnos eddig még oly nagy mértékben nem tapasztalhatunk. Másodszor: alkotmányunk is és hatályos kisebbségi törvényünk is ellentmondásos követelményeket fogalmaz meg gyakran, mondta előttem Hargitai képviselő úr is. Vitatott lehet például az, hogy az alkotmány 68., illetve 70. §ában foglaltak harmonizálnake egymással. Itt pontosan arról van szó, am it ő is említett a választójog általánosságáról, illetve arra az állításra gondolok, hogy a kisebbségek megválaszthatják önkormányzataikat, azaz nem megválasztatják, hanem megválasztják. Hát, eléggé kérdéses a dolog. Kérdések vannak még. A kettős vagy a tö bbes kötődés elismerésének vane konkrét joghatása? Ellenőrizhetőe s milyen módon vagy milyen mértékben a kisebbségi identitás vagy a származástudat megléte? Végrehajthatóe a nemzetiségi családi és utónév anyanyelv szerinti anyakönyvezése, ha a törvény á ltal előírt nemzetiségi utónevekkel kiegészített Magyar Utónévkönyv nem létezik? Továbbá, az oktatáshoz fűződő jogok valóban biztosítottake minden kisebbség számára minden szinten, s megvane az előbbihez a személyi, illetve financiális garancia? Tudjuk, hogy nincs. S tudunk másról is. Ez a következő halmaz, amely az önkormányzatiság intézményéhez kapcsolódik, s ez lesz az utolsó.
