Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH JÁNOS, a gazdasági bizottság előadója:
3037 Azt hiszem, nekünk, országgyűlési képviselőknek elsősorban a parlament elhúzódó mulasztásaira kell figyelnünk. Erről szó volt a szóbeli kiegészítésben is, de szinte érthetetlen, miért marad el újra és újra a magyarszlovák lakosságcse réből származó kártérítési kötelezettség valóra váltása. Mint ahogy annak a törvényi lépésnek az elmaradását is igen nehéz megérteni, amelyikben a 67 százalékban vagy nagyobb mértékben rokkant, 18 éven felüli állampolgárok helyzetének átmeneti rendezését j avasolja az országgyűlési biztos, immár többedszer. Az ajánlás rendkívül mértéktartó, hiszen mindössze néhány törvény módosítását ajánlja az Országgyűlés figyelmébe. Én viszont azt gondolom, hogy nekünk a 79hez kell viszonyítani, ahhoz a 79hez, amelyről a jelentés megállapítja, hogy alkotmányos visszásságot okoz. Mindezek miatt a bizottsági ülésen nyomatékkal merült fel a parlamenti beszámoltatás jelentősége, a parlament és a bizottságok felelőssége és feladatai. Részletesen beszéltünk arról, hogy ebben a felelősségi körben kiemelt szerepe van az első helyen felelős bizottságnak, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak. A bizottság úgy ítélte meg, hogy szélesebb körben kell élnie a kezdeményezés jogával, nemcsak úgy, hogy a bizottság önálló j avaslatot terjeszt a parlament elé, mint ahogy ebben az évben a felsőoktatásban dolgozó nőket ért diszkrimináció esetében ezt megtette, hanem kezdeményeznie kell a kormánnyal való kapcsolatában is, akár az éves beszámoltatás lehetőségével élve, vagy más al kalmakat keresve erre. Természetesen a bizottsági ellenőrzés eszközeit is jobban fel kell használnunk, mint eddig. Végül, a bizottsági ülésen részletesen szó esett az országgyűlési biztosok hivataláról és az ottani munkafeltételekről. A bizottság úgy döntö tt, hogy a működés lehetőségeinek határán lévő országgyűlési biztosi hivatal érdekében megpróbál lehetőséget keresni arra, hogy a költségvetés előkészítése során más eljárási rendben próbáljunk garanciát biztosítani az országgyűlési biztosi hivatal működés éhez és ahhoz, hogy az agyonterhelt munkatársak képességei, végső lehetőségei ne szabjanak határt a jogintézmény működésének. Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nevében szeretném még egyszer kifejezni a köszönetemet az állampo lgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének a tavalyi évi munkáért, és kérem a parlamentet, hogy a beszámolójukat fogadja el! Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Most a bizottsági előadók felszólalására kerül sor, a napiren di ajánlás szerinti ötperces időkeretben. Megadom a szót elsőként Horváth Jánosnak, a gazdasági bizottság előadójának. DR. HORVÁTH JÁNOS , a gazdasági bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelentem, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága meghallgat ta dr. Gönczöl Katalint, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát. A meghallgatás témáját, a biztos előadásának a témáját az Országgyűlés nagyjából ismeri, hiszen ezt most hallottuk tőle. Ami a bizottságban lényeges volt, az annak a kiemelése, hogy az országgyűlési biztos úgy látja a szerepét, a misszióját, hogy a gazdasági folyamatok aspektusaiból nézi az emberi jogokkal kapcsolatos problémákat. Három problémakört talált érdemesnek megvilágítani, aláhúzni. Az egyik a tulajdonjoggal kapcsolatos, a másik a piaci mechanizmus, a harmadik pedig az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozott. Az országgyűlési biztos asszony hangsúlyozta és részletesen elemezte a tulajdonjoggal kapcsolatos problémákat az ő missziója kapcsán. Nevezetesen: említette, hogy a tulajd onjog valóban az egyik legklasszikusabb polgári jog a társadalomban, azonban ez a jog problémákat vet fel, szinte örökzöld téma, ahogy ő mondta, hiszen a működése óta a tulajdonszerzés biztonságának a kérdése állandóan napirenden volt. Említette az ingatla nnyilvántartással kapcsolatos anomáliákat, például
