Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszám... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos:
3026 sikerült olyan megoldást találnunk, amely kielégíti a Statisztikai Hiva talt is, az Igazságügyi Minisztériumot is - mint a kormány képviselőjét , és az adatvédelmi követelményeknek is megfelel. Ezzel kapcsolatban igen fontos, és azt hiszem, ilyen értelemben az adatvédelmi biztos a kormányzatnak és az országnak is szolgálatot tud tenni abban a tekintetben, hogy a 2001. évi népszámlálás nagyon fontos, nagyon érzékeny adatokra kérdez rá, olyan adatokra, amelyeket korábban nem firtattak, mint például a vallási meggyőződéssel kapcsolatos adatokat, azonban erre sikerült egy olyan me goldást találni, amely szerintem megnyugtató. Tehát talán van jelentősége annak, ha nemcsak a Statisztikai Hivatal, illetőleg a kormány képviselői nyugtatják az állampolgárokat a tekintetben, hogy nem kell félniük az adatszolgáltatástól, hanem ugyanezt az álláspontot egyeztetés után az adatvédelmi biztos is képviselni tudja. Ez talán az egyik nagyon sokba kerülő és nagyon fontos népszámlálás sikerét is némiképp elősegítheti. Ugyancsak tulajdonképpen örömmel mondhatom azt, hogy a Történeti Hivatallal és az e gyes fontos tisztségek ellenőrzésével kapcsolatos törvénnyel kapcsolatos ajánlásomra is pozitív volt az Igazságügyi Minisztérium, illetőleg a miniszter asszony válasza. (10.10) Tehát lényegét tekintve az ajánlásomat támogatja, amely ajánlás azt mondaná a l egfontosabb részében, hogy az iratokban szereplő csoportok jogait elkülönítetten kéne megállapítani. Még egy örömteli dologról azért hadd szóljak: '95 óta, tehát hivatalba lépésem óta kifogásolom az igazságügyi nyilvántartás egész rendszerét és jogszabálya it. Sajnos, még mindig hatályban vannak ezek. Viszont az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1999 decemberében a 100/1999es határozatában ugyanazt a törvényhozást sürgeti, amely törvényhozást én '95 óta folyamatosan sürgetek. Azon ügyek közül, amelyekben nem volt egyértelműen sikeres a múlt évi fellépésem, mindenképpen említést érdemel részben az államtitoktörvénnyel kapcsolatos vita, amely a kormányzat és köztem kibontakozott és részben - ezzel összefüggésben - az úgynevezett Krimináliseset. Az államtit oktörvénynek a nekem megküldött első változata egy olyan módosítást tartalmazott volna, amely az információs jogok érvényesítése szempontjából rendkívül aggályosnak volt tekinthető, és a jog instrumentális értékét is annyiban megbontotta volna, hogy az áll amtitok fogalmának egy enyhébb fogalmat, tehát szélesebb adatkört tett volna lehetővé a törvénynek a tartalmi megfogalmazásában, az államtitok tartalmi fogalmában - amely úgy szólt, hogy az állami szerv zavartalan működése lett volna a védendő alkotmányos érték , mint ami a szolgálati titok megfogalmazása. Végül azonban egy olyan törvényt fogadott el a tisztelt Ház, amely ugyan szigorítja az információs jogok érvényesülésének a lehetőségét, tehát a tartalmi titokfogalmat tágítja - és ilyen módon természete sen egy adatvédelmi és információszabadságombudsman ettől boldog nem lehet , azonban a jelenlegi törvényszöveg a jogállami értékrenden belül marad akkor, amikor a kormány és a kormány bizottságainak a zavartalan működését nevezi meg védendő titokvédelmi értékként. A Kriminálisügyről annyit mondanék csak, hogy a legfőbb tanulsága az én álláspontom szerint az, hogy világos és tiszta fogalmak révén magát az egész titokjogrendet is át kell hogy hassa a jogállami értékrend; a minősítést, a minősítés eljárását és a minősítés összes tartalmi és formai követelményeit úgy kell megfogalmazni - és ezt a gyakorlatban úgy is kell alkalmazni , hogy a jogalkalmazói döntés meghozója tekintettel legyen arra, és tudatában legyen annak, hogy egy alkotmányos jog korlátozása felől dönt ő abban a pillanatban, és ezért igen szigorú követelményeket kell alkalmaznia. Tehát azt mondom, hogy a titkosság világát is a jogállami világosságnak kell áthatnia. Ha ez képzavarnak is tűnik tartalmilag, állítom, hogy ez nem képzavar, hiszen arról van szó, hogy a titkosság és a nyilvánosság határát nagyon precízen meg kell határozni. Maga az ügy egyébként
