Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszám... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos:
3027 végül is úgy jutott nyugvópontra, hogy az alkotmányos jogok érvényesülése az én jogi értékelésem szerint megtörtént. Az elmúlt évben nagyon fontosnak tekintem a VIPlista ügyét, tehát a tavaly nyári Postabankbotránnyal kapcsolatos ügyet, amely állásfoglalást igényelt. Ebben azt a véleményt képviseltem, hogy a pénzintézeti törvénynek az a jogi szabályozása, amely a közhatalmat gyakorlók bankti tkát ugyanúgy védi, azoknak a közhatalmat gyakorló személyeknek a banktitkát, akik a bankszféra felett állami hatalmat is gyakorolnak, talán nem szerencsés, és így szükség lenne törvényi módosításra, az én jogi álláspontom szerint. A banktitok fogalmával e gyéb problémák is vannak. A banktitok törvényi szabályozása pillanatnyilag úgy fest, hogy korlátlan a banktitok megtartásának időtartama. Márpedig jogállamban korlátlan ideig titok általában sem létezhet, s a kutatást is lehetetlenné teszi. Tehát Kossuth L ajos bankügyleteit az elzálogosított szepesi vármegyékkel kapcsolatosan - amelyik, mint tudott, a Thurzó Bankház közreműködésével történt - igazából nem lehetne kutatni, ha a törvényt szó szerint vennénk. Úgyhogy itt törvényi módosítást szerintem mindenkép pen indokolt kezdeményezni. Hozzáteszem, hogy múlt hét végén volt a jogászegylet balatonfüredi országos gyűlése, ahol ajánlásban ugyanezt a követelményt a jogászegylet is megfogalmazta, azzal az általam ugyancsak nagyon fontosnak tartott követelménnyel egy ütt, hogy a banki, biztosítási, pénzügyi szférában a szektorális törvényeket átgondolt és egymásra tekintettel lévő adatvédelmi szabályozással indokolt lenne kiegészíteni. Hozzáteszem egyébként, hogy miközben lényegében stagnál az ügyszám, a panaszok száma csökken, ezen belül a bankokkal, pénzintézetekkel kapcsolatos panaszok száma viszont emelkedik. Érdemes lesz jövőre erre visszatérni, hogy ez most egy véletlen jelenségként értékelhető vagy tartós tendencia az ügyforgalmunkban. Ha megengedik, néhány szóban rátérnék a bizottsági viták tanulságaira. Idén hat bizottság hallgatott meg engem, és a hat bizottságban meghallgatott képviselő hölgyeknek és uraknak, minden felszólalónak személyes köszönettel tartozom, mert mindegyik felszól alás olyan volt, hogy a munkámat részben elismerte, részben segítette. A bizottsági álláspontokból néhány nagyon fontos dologra azért, azt hiszem, indokolt lenne kitérnem. Az egyik az, hogy az önkormányzati bizottságban a bizottság tagjai elfogadták azt a felvetésemet, amelyben arra hívtam fel a figyelmüket, hogy a zárt önkormányzati ülések jegyzőkönyveinek a szabályozása sem egészen megnyugtató, és nem egészen megnyugtató a zárt ülés elrendelésének a szabálya sem. Ami az ülések jegyzőkönyvét illeti, az egy ik probléma az, hogy itt sincs meghatározva a zárt ülés jegyzőkönyve bizalmas kezelésének a határideje. Igaz ugyan, hogy analógiával mondhatjuk talán azt, hogy a levéltári törvényben meghatározott határidők ezekre az iratokra is vonatkoznak, azonban általá ban nem jutnak el a levéltárba az önkormányzati ülések zárt üléseinek a jegyzőkönyvei. A másik az, hogy nem egészen megnyugtató az a jogi rendezés, amely azt szolgálná, hogy mi van abban az esetben, ha az önkormányzat jogellenesen tart zárt ülést, és ennek a jogellenesen elrendelt zárt ülésnek a jegyzőkönyvével később vajon mit kellene kezdeni. A következő probléma pedig az, hogy az önkormányzat a törvény szerint zárt ülést tarthat akkor, amikor a vagyonával rendelkezik, és méltányolható üzleti érdeke szól a zárt ülés tartása mellett. Ezzel kapcsolatban pedig az az álláspontunk - a bizottság és az én álláspontom teljesen egybehangzó , hogy megítélésünk szerint tényleg lehet az önkormányzatnak olyan érdeke, üzleti típusú érdeke, amely a zárt ülés tartását és a jegyzőkönyv bizalmas kezelését indokolja. Azonban ez semmiképpen nem lehet főszabály; hiszen az önkormányzat a zárt ülésen is közvagyon felett rendelkezik, ezért indokolt lenne egy olyan szabályozás, amelyik tükrözi azt, hogy - miközben tudjuk, hogy az önkormányzatok felélik a vagyonukat - az önkormányzat, amikor a vagyonával rendelkezik a zárt ülésen, ennek a bizalmas kezelése kivétel kell hogy legyen, nem pedig főszabály. Vannak, azt hiszem, olyan önkormányzatok, ahol ezt valójában főszabályként alkalm azzák.
