Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a honvédelmi miniszterhez - "Drága-e a békefenntartó tevékenység?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter:
2932 kapcsolattartás az ottani egységgel bizony drága dolog egy szegény ország lepusztult hadseregének? Akárhogy is van, üdvözöljük, hogy a honvédelmi vezetés végre belátta, hogy abból a kevés pénzből, ami rendelkezésre áll, mégiscsak a haza i honvédség fejlesztésére kellene minél többet fordítani, és minél kevesebbet mások rendfenntartó tevékenységében csicskáskodni, aknát szedni, hidat építeni, parancsnokságot őrizni mások részére. A MIÉP már korábban is megmondta, hogy ez felesleges pénzköl tés, jó lett volna, ha a honvédelmi vezetés korábban hallgatott volna a figyelemfelhívásra, és nemcsak akkor ébredt volna erre rá, amikor már a zsebén érezni ennek szorítását. De hát jobb későn, mint soha! - mondja egy magyar mondás. Jelezzük, hogy további milliárdokat lehetne lefaragni az ez irányú költekezésből. S ha már a honvédség mindenképpen hidat akar építeni, azt ne a Neretván, hanem a Dunán vagy a Tiszán tegye, mert itt is nagyon hiányzik. Várom miniszter úr válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Remélem, miniszter úr számára is jól hallható volt a kérdés. Válaszadásra megadom a szót dr. Szabó János honvédelmi miniszter úrnak, és kérem képviselőtársaimat, legyenek partnereim a csend fokozásában. K öszönöm. Öné a szó, miniszter úr. DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az utóbbi évek során Magyarország biztonságpolitikai környezetében meghatározó jelentő ségű változás következett be, döntően az euroatlanti integráció terén elért eredmények következtében. A NATOtagság elérésével, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamat gyakorlati előrehaladásával hazánk intézményesen is az euroatlanti t érség demokratikusan fejlett és stabil országai közösségének tagjává vált. A NATOhoz való csatlakozásunk és az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseink egyaránt szükségessé és elengedhetetlenné teszik, hogy hazánk is felzárkózzon azon demokratikus e lveket valló nemzetek sorához, amelyek tisztán látják, hogy az euroatlanti térség biztonsága oszthatatlan. Magyarország biztonságára elsősorban az euroatlanti régió biztonságának alakulása és a térségben végbemenő politikai, társadalmi, gazdasági folyama tok gyakorolnak hatást. Hazánk szövetségi rendszerhez való kapcsolódása ezek kezelésében további felelősséget és egyúttal megnövelt lehetőségeket teremt. Ugyanakkor azon kötelezettségvállalásaink, amelyek hazánk ENSZtagságából fakadnak és részét képezik a lkotmányunknak, szükségessé és elengedhetetlenné teszik, hogy részt vállaljunk a globális biztonságot fenyegető veszélyforrások felszámolásában. Magyarország lendületes fejlődéséhez háborúmentes környezetre van szükség. Az instabil állapotok a tapasztalato k szerint kedveznek a szervezett bűnözésnek. Egy kaotikus régió nemcsak a szervezett bűnözés forrása, hanem magához vonzza a tranzitútvonalat is. A bizonytalan környezet kedvezőtlen hatást gyakorol a magyar gazdasági környezet megítélésére is. Az előzőekbe n elhangzottaknak megfelelően úgy hazánk, mint a Magyar Honvédség megkérdőjelezhetetlen kötelessége, hogy tevőlegesen is kivegye részét a globálisan és szűkebb térségünkben jelentkező, régiónk és hazánk további fejlődését közvetve vagy közvetlenül gátló ko nfliktusok feloldásából. A Magyar Köztársaság alkotmánya 7. §a (1) bekezdésével összhangban, valamint más magas szintű jogszabályok és a vonatkozó országgyűlési és kormányhatározat értelmében jelen pillanatban közel 700 katonánk teljesít önkéntes fegyvere s vagy fegyvertelen békefenntartói és megfigyelői szolgálatot. Tevékenységükkel elnyerték a missziókat felügyelő és irányító nemzetközi szervezetek, ENSZ, EBESZ, NATO elismerését. ENSZmissziókban 125 fő, EBESZmissziókban 5 fő, a Sínaifélszigeten - valób an, ott is - 41 fő és végül, de nem utolsósorban az SFOR és a KFORmissziókban összesen 529 fő vesz részt.
