Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám) - A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
2885 Magyarországon, mint említettem, 35 biztosítóegyesület működik. Miért is a lakultak ezek meg? Elsősorban azért, mert a biztosítóegyesületek emberközelibbek. Nincs az a többszörös áttétel, nincs az a nagy bürokrácia, mint ami a társaságoknál megvan, s ami nem egy utolsó dolog, hogy a működési költségeik lényegesen alacsonyabbak, e bből adódóan a díjbevétel is kisebb. Tehát ebből adódóan a polgárnak kevesebbet kell fizetni ugyanolyan színvonalú szolgáltatásért. Nem véletlen, hogy a legtöbb biztosítóegyesület a mezőgazdaság területén működik, mégpedig azért, mert ez az a terület, ahol igazából a költségek közé már nem lehet beépíteni a biztosítás költségét. Ebből adódóan természetes, hogy a gazdák, a gazdálkodók ezt a formát választották, mert ez mintegy 2025 százalékkal kisebb díjfizetést jelent nekik. Nem véletlen, hogy a másik nagy terület a gépkocsik kötelező biztosítása, ahol egy egyesület működik jelenleg, de rohamosan fejlődik a tevékenysége, hisz itt is mintegy 20 százalékkal kisebb díjtételért tudják vállalni a biztosítást. Miért beszélek ennyit a biztosítóegyesületekről? Nem tudom, hogy államtitkár úr vagy a parlament tudjae, hogy a tíz legnagyobb biztosítócég közül hat egyesületi formában működik a világban. Nem tudom, tudjáke, hogy a világban a díjbevételek 40 százalékát a biztosítóegyesületek szedik össze. Nem tudom, tudj áke, hogy a nagy biztosítótársaságoknál is esetenként jelentős tulajdoni részaránya van a biztosítóegyesületeknek. Nem tudom, tudjáke képviselőtársaim, hogy Németországban is több mint 120 biztosítóegyesület működik. Mint már hoztam a külföldi példákat, egy kicsit hasonlítsuk össze az Unió országainak és Magyarország biztosítási viszonyait szintén biztosítóegyesületi szemszögből. Míg az uniós tagországokban igazából mintegy 4050 év állt rendelkezésükre, hogy a modern követelményeknek is eleget tevő bizto sítóegyesületek létrejöhessenek, és ezek egy részében, például Spanyolországban, Franciaországban nagyon komoly állami támogatást is adtak, hogy segítsék a polgárosodás folyamatát e téren is, addig Magyarországon tíz éven belül kellene elérnünk az európai viszonyokat. Úgy érzem, hogy ez a törvény viszont ezt a felzárkóztatást, ezt a fajta támogatást nem teremti meg. (11.20) Ha a piaci részesedést nézzük - az előbb már említettem a német viszonyokat , nem tudom, hogy a Pénzügyminisztérium és az államtitkár úr felfigyelte arra, hogy például Németországban csak a gépjárműbiztosításban száz felett van a biztosítók száma. Ezek közül az Alliance, amely a legnagyobb Németországban e területen, összességében csak 1517 százalékát fedi le a gépkocsibiztosítás ter ületének. Magyarországon mi a helyzet? Három legnagyobb biztosító van, amely lefedi a piac 86 százalékát, ezek közül egyetlenegy biztosító több mint felét fedi le. Tehát úgy érzem, érdemes elgondolkodni ezeken a számokon is. Ha megnézzük a díjbevételeket, már említettem, hogy mintegy 3540 százaléka a díjbevételeknek az egyesületeknél realizálódik. De hadd mondjam, ha kitekintünk Európából, Japánban például a díjbevételek több mint 80 százaléka az egyesületekhez folyik be. Magyarországon ez alig 1 százalék. Úgy érzem tehát, hogy mindenféleképpen segíteni kellene ennek a törvénynek ezt a formát is, amit biztosítóegyesületeknek nevezünk. Ha megnézem az előttünk álló javaslatot, egy kicsit gondom van vele. Említettem a biztosítóegyesületek egyik legnagyobb előn yét, hogy sokkal kevesebb az a fix költség, ami terheli a biztosítás költségeit, hiszen nincsenek márvány csodapaloták, nincsenek 150200 milliós éves fizetéssel vezérigazgatók és vezérigazgatóhelyettesek tartva, sőt, amit most előír a törvény, mondjuk, a 300 millió feletti díjbevételt elérő egyesületeknél is, hogy külön statisztikust, szakértőket kell alkalmazni, ezeknek bizony ezeknél a nagy társaságoknál 3400 ezer forintos havi fizetésük van. Mi van olyankor, ha egy ilyen határt elért egyesületnek fogl alkoztatnia kell ezeket a szakértőket? Ez azt jelenti, hogy az ő díjtételei is meg fognak emelkedni, és összességében egy ilyen 300 millió körüli díjbevétel esetén ezeknek a munkatársaknak egy egyesület 45 napos, tehát egyhetes elfoglaltságot tud adni, az összes többiben nem tudnak nekik munkát adni, és körülbelül 1 milliárd forintos díjbevételt kellene elérniük, hogy ennek az előírásnak eleget tudjanak tenni.
