Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2843 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Sajnos újabb, a Mizoügyhöz hasonló ügy alakult ki. Ezúttal a szekszárdi Tolnahús Rt. nem fizet a beszállítóknak, sertéstartóknak. A felvásárló cég átveszi a termelőtől a sertéseiket, kiha sználva a túlkínálatból fakadó kiszolgáltatott helyzetüket, halasztott fizetést ígér, és egyre gyakrabban fordul elő, hogy soha nem fizet. A gazdák százait, ezreit csapják így be, akik tönkremennek anyagilag. Előfordul, hogy a termelőnek kölcsönei törleszt ésére kellene a felvásárlási összeg, amit nem kap meg, és neki a bank nem kegyelmez - ha az idő lejár, elárverezi a házát. Úgy tűnik, a jogszabályok lehetőséget biztosítanak erre a csalásra. Ez a helyzet engem mint a jogalkotásban részt vevő országgyűlési képviselőt, nagyon nyugtalanít. Több ötletet is hallottam már, hogyan kellene a jogszabályokat módosítani, hogy a mezőgazdasági termelők értékesítési biztonságát megteremtsük. Mivel nem vagyok jogász, nem tudom, melyik lenne a leghelyesebb megoldás. Mint k ormánypárti képviselő, arra gondoltam, hogy az igazságügyminiszter, aki egy minisztérium szakembergárdáját irányítja, kijelölhetné az irányt, kidolgozhatna erre egy javaslatot. Másfél hónappal ezelőtt levélben fordultam dr. Dávid Ibolya igazságügyminiszt er asszonyhoz egy hasonló ügyben, mert egy szőlőfölvásárló cég már évek óta nem fizeti ki a keceli gazdáktól átvett szőlő árát. Ebben a levélben akkor kértem a miniszter asszonyt, adjon tanácsot a termelőknek, milyen jogi lehetőségeik vannak. Sajnálom, hog y a minisztérium levelemre a mai napig még nem tudott választ adni. A sertéstartók elmondták, hogy a szekszárdi húsüzem régebbi tulajdonosa, bizonyos Günther Schreger már régebben is becsapta őket, az előző kormány idejében. Akkor is tüntettek, és dr. Dávi d Ibolya miniszter asszony akkor még mint ellenzéki képviselő felkereste a tüntetőket, és elmondta a véleményét, hogy hogyan is lehetne az ilyen ügyeket megelőzni. Remélem, most miniszterként is lesz javaslata, amely segíti az állattartókat vagy bármelyik termelőt, hogy a jövőben ne lehessen őket kisemmizni. A mezőgazdasági bizottság ülésén többekkel egyetértésben javasoltam, hogy a mezőgazdasági bizottság terjesszen be országgyűlési határozati javaslatot, melyben a parlament felkéri a kormányt a mezőgazdas ági termelők termékértékesítési biztonságát garantáló rendszer kidolgozására. Ezt a bizottság be is terjesztette, most csütörtökön már a parlament napirendjén szerepel, nagy valószínűséggel a parlament el is fogadja. Tehát előbbutóbb a kormánynak ezzel fo glalkoznia kell. Én azt szeretném kérni nagy tisztelettel, hogy ezt tegye meg minél előbb, és ezzel pótolja az előző kormányok mulasztását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak. DR. HEN DE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Amennyiben ön valóban nem kapott másfél hónapig választ az Igazságügyi Minisztériumtól egy levelére, úgy az megbocsátha tatlan és megengedhetetlen. Ezt ki fogom vizsgálni, és az eredményéről rövid úton, a leghamarabb értesíteni fogom önt. Ami az ügy érdemét illeti, én is szeretném önt arról tájékoztatni, hogy az igazságügyminiszter jogalkotásban betöltött feladatkörét a jo galkotási törvény, valamint az igazságügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet határozza meg, mégpedig igen részletesen. A jogalkotási törvény értelmében a jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter felelős a jogszabály előkészítéséért, így különösen azért, hogy a szabályozás szükséges, és a tervezett megoldások a kitűzött cél elérésére alkalmasak. Az igazságügyminiszter pedig azért felelős, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolit ikai elveknek, illeszkedjen be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek. E törvényi
