Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám)
2844 rendelkezéseknek megfelelően részletezi a statútumunkról szóló kormányrendelet, hogy pontosan milyen feladatokat kell a jogszabályké szítés során az igazságügyminiszternek elvégeznie. Ezt röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a törvényjavaslatok tervezetét az előterjesztő az igazságügyminiszterrel együtt készíti el, a kormányrendelet tervezetét a szakminiszter az igazságügyminiszte rrel egyetértésben terjeszti a kormány elé, míg a miniszteri rendelet tervezetével kapcsolatban az igazságügyminiszternek úgynevezett véleményezési joga van. Tehát összefoglalva: az igazságügyminiszter a kifejezetten igazságügyi tartalmú jogszabályok kiv ételével nem a jogszabályok szakmai tartalmáért felelős, mert ez a felelősség a szakminisztert terheli, hanem azért felelünk, hogy a szakmai elképzelések beilleszthetőek legyenek a jogrendszerbe, és a jogszabályszerkesztés szakmai követelményeinek maradékt alanul megfeleljenek. Mindebből, tisztelt képviselő úr, az ön tárgybeli felszólalásával kapcsolatban, amelynek lényege, ha jól sejtem, akkor holnap azonnali kérdésként, majd újabb napirendi utáni felszólalásként is ismételten el fog hangzani, gondolom, hog y lesz még alkalmunk tehát e tekintetben kifejteni az érveinket. (22.40) Tehát a mezőgazdasági bizottság feladatkörébe eső termékértékesítési rendszer kidolgozása természetesen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladatkörét képezi, mert ot t is dolgoznak jogászok, ott is van jogi főosztály. Természetesen az Igazságügyi Minisztérium a vonatkozó törvényeknek és kormányrendeleteknek megfelelő szakmai közreműködést ebben is, mint minden más esetben ki fogja fejteni és el fogja végezni. Miután mé g van néhány percem, ezért szólnék arról is - a Szekszárdi Húsipari Vállalat szomorú előtörténetét ismerjük , Dávid Ibolya igazságügyminiszter nemcsak egyéni országgyűlési képviselő Tolna megyében, hanem nyilván egy magasan képzett ügyvéd is, és gondolom , hogy már a korábbi eljárásban is szakszerű és okszerű jogi tanácsokat tudott adni a hozzá segítségért fordulóknak. A tekintetben, hogy a jogszabályok lehetőséget adnának a csalásra, én nem osztom a képviselő úr véleményét, tekintettel arra, hogy a polgár i törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 417422. §ai a felvásárlásokkal kapcsolatos alapvető szabályokat meghatározzák. Ezeknek az a lényege, hogy a megrendelő köteles a terményt, terméket, illetőleg állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni. A jogszabály tehát nem ad arra lehetőséget, hogy a felvásárló szervezet ne fizesse ki az ellenértéket. Más oldalról megfogalmazva: nemcsak a polgári törvénykönyv idézett rendelkezését sérti az a fajta magatartás, amelyre ön utalt, de abban az esetben, ha biz onyítható módon eleve azzal a csalárd szándékkal vásárolta fel a felvásárló a terményt, hogy azt amúgy sem fogja kifizetni, mindezért büntetőjogi felelősséggel is tartozik, mert ez a magatartás a büntető törvénykönyvben megfogalmazott csalás törvényi tényá llását is kimeríti. Köszönöm szíves figyelmüket. (Zsikla Győző tapsol.) Az ülésnap bezárása ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Mai ülésnapunkat bezárom, holnap reggel 9 ó rakor folytatjuk a munkánkat. Jó éjszakát kívánok! (Az ülésnap 22 óra 43 perckor ért véget.) 2000. május 23 (142. szám)
