Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BAZSA GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP):
2805 jelezte a vita folyamán, hogy az az irány, hogy egyre inkább a szakcsoportok létszámát kívánják meghatározni. (19.30) A távoktatással kapcsolatosan egyetlen problémára szeretném felhívni a figyelmet, amire a végén egy bizottsági módosító indítványt fogadtunk el. Ha pontosan ugyanígy bennmarad a törvényben a távoktatásra vonatkozó szabályozás, és ez a törvény hatálybalépésével egy időben hatályba lép, akkor ezzel tulajdonképpen a távoktatást beláthatatlan problémák elé fogja állítani. Úgyhogy a távoktatással kapcsolatosan mindenképpen lesz olyan módosító indítvány, amit az Országgyűlés figyelmébe kívánunk ajánlani. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Ba zsa György képviselő úrnak. DR. BAZSA GYÖRGY (MSZP) : Tisztelt Ház! Elnézést, ezen a szakaszán a bizottsági ülésnek nem voltam ott, de akkor nem kellett volna Pósán képviselőtársamnak megvédenie azt, amit én javasoltam. Ugyanis ő is kétszer ezt használta, R évész Máriusz képviselőtársunk is ezt használta: "azonos követelményrendszer", és ez már más, mint az "azonos követelmény", és akkor ebben egyet fogunk érteni, mert a 95 meg a 90 pont nem azonos követelmény, az csak egy azonos követelményrendszerben meghat ározott szempontok szerinti különbségtétel. A másikat illetően: a mostani törvényben az van, hogy a felsőoktatási intézmény évenként az FTT állásfoglalásának figyelembevételével állapítja meg a szakra, karra, intézménybe felvehető hallgatók számát. Nincs b enne sem a miniszter, és ha egyszer már a szakról átmegyünk szakcsoportra, akkor tényleg azt kell csinálni, amit Révész képviselőtársam is mond, hogy egy nagyobb egységet, mert az intézmény ezen belül... A szakcsoporton belül ugyanis a finanszírozás ugyana z. Tehát nem jön elő az, hogy valaki ügyes taktikával olyan hallgatókat vesz fel olyan szakra, ahol nagyobb a finanszírozás, és ebből pénzügyi következmények vannak, ami alkalmasint nehézséget okoz. Tehát azt gondolom, hogy itt tényleg ki kellene hagyni a miniszter jogköréből a szakokat mindenképpen, a szakcsoportok pénzügyi okok miatt maradhatnak, és az intézmény döntse el a szakcsoporton belül a szakok keretszámát. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. A vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a negyedik vitaszaka szt, az ajánlás 8599. és 102106. pontjai alapján. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. Igen, Jánosi György képviselő úr. Tessék! DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 102. pontjában szereplő módosító indítványr ól szeretnék néhány szót szólni. A kormány által beterjesztett javaslat két passzusát hatályon kívül kívánja helyezni az eddigi felsőoktatási törvénynek. Ezek közül az egyik az a passzus, amely a magán- és alapítványi intézmények számára eddig kedvezőbb fi nanszírozási lehetőségeket biztosított. Megint hadd utaljak vissza az 1996os felsőoktatási törvény módosítására. Akkor nyitotta meg azt a lehetőséget a felsőoktatási törvény, hogy az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények is kapjanak normatív támog atást a hitéleti képzéssel összefüggő tevékenységükhöz. Akkor azonban, hogy ezzel ne legyen egyenlőtlenség az egyházi, a magán- és az alapítványi felsőoktatási intézmények között, bekerült a törvénybe az a passzus, amely lehetővé tette a magán- és alapítvá nyi intézmények számára, hogy az államilag finanszírozott hallgatói létszám esetében is eltérhessenek az államilag előírt térítési díjak szedésére vonatkozó kötelmektől. Itt most az a helyzet áll elő, hogy a mostani törvénymódosítással, nagyon helyesen, ja vítjuk tovább az egyházi felsőoktatási intézmények finanszírozási lehetőségeit, ugyanakkor az alapítványi és
