Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - Az állam tulajdonában és a pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2778 Szeretnék ebben az összefüggésben két megjegyzést tenni, két érvet felsorolni. Torgyán Józsefnek a mai napirend előtti válaszában volt egy nagyon érdekes hasonlata, tisztelt Országgyűlés. A zt mondta a miniszter úr, aki a kormány nevében válaszolt Kovács László frakcióvezető úrnak, hogy úgy kell vizsgálni a jelenlegi politikai viszonyokat, ahogyan István király annak idején a pogányokkal bánt - emlékeznek talán erre. Nos, azt gondolom, Torgyá n miniszter úr jól jellemezte a jelenlegi kormánykoalíció hozzáállását az ellenzékhez. István király nagy király volt - de hogy nem volt alkotmányos jogállam az a berendezkedés, amelyben ő az országot kormányozta, ez bizonyos. (17.30) Annak, hogy felnégye ltette a politikai ellenfeleit, megvolt a politikai racionalitása ezer évvel ezelőtt, de hogy ma így bánjon a mindenkori kormánytöbbség az ellenzékkel, és ebben a törvényben is így bánjon - és törvények egész sorozatában , azt hiszem, ez nem fér össze az alkotmányos jogállammal. Ez a törvényjavaslat sem fér össze az alkotmányos jogállammal. Azt gondolom, Répássy képviselő úr, hogy azt, hogy egy kormánypárt hogyan viszonyul a demokráciához, mindig az ellenzékhez való viszonyán lehet lemérni. Ez így volt '90ben, így volt '94ben is, és így van most is. Azt hiszem, kielégítően indokoltam, hogy miért javaslom elfogadásra azokat a módosító javaslatokat, amelyek 113. szám között arról szólnak, hogy miért kell az állami tulajdonú pártingatlanokat és az önkormány zati tulajdonú pártingatlanokat együtt kezelni. Ezek után röviden arról szólnék - mert ez is egy fontos kérdés , hogy miért van vitám Csiha Juditnak a 6. pont alatt szereplő javaslatával, amely az arányokon szeretne változtatni. Ez a javaslat arról szól, hogy a törvényjavaslat tartalmazza azt, mennyi ingatlant kell a legnagyobb, mármint a legnagyobb listás választási eredményt elért pártnak adni, és utána ebből a listás választási eredményből kell visszaszámolni, hogy mennyit kap a többi párt. Azt gondolom , tisztelt Országgyűlés, hogy az eddigi vitákban két megoldási javaslat merült föl. Az egyik a kormányé, amelyik az összes pártnak ugyanannyi ingatlant adna, a másik a Csihaféle javaslaté, amelyik pedig a listás választási eredmények alapján osztaná el az ingatlanokat. Én azt hiszem, egyik javaslat sincs összhangban a politikai rendszer működésének követelményeivel. Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy abban persze egyetértek Csiha Judittal, hogy a kormány javaslata nem helyénvaló. Az indoklás arról szól, ho gy az államnak - az alkotmányból vezeti le - azonosan kell viszonyulnia a pártokhoz, és ezért kell minden pártnak ugyanúgy 30 ingatlan, abból 10 a fővárosban. Répássy képviselő úr ma is hivatkozott erre az álláspontra, igaz? Akkor csak azt mondja meg nekem , Répássy képviselő úr, hogy a folyó költségvetési kiadásokban az állam ezt miért nem érvényesíti? Miért mondja az állam azt, hogy aki több szavazatot szerzett - például most a Fidesz a listás első fordulóban , több pénzt kap, mint az SZDSZ vagy a Magyar Demokrata Fórum? Na miért? Megsérti azt az alkotmányos követelményt, hogy azonosan kell viszonyulni a pártokhoz? Nem sérti meg. Mert az azonos viszonyulásba belefér, hogy azonos elv alapján többet ad annak, aki jobb választási eredményt ér el, és kevesebbe t ad annak, aki kevesebbet. De ezt nem arányosan teszi a mai gyakorlat, hanem a jelenlegi párttörvény úgy rendelkezik, hogy van egy alap, amit mindenki kap, és arra rátevődik egy szavazatarányos alap. Ugyanez van a központi székháznál is, mármint amikor ez eket a központi székházakat először elosztották. Miért van ez így? Azért van így, mert nem indokolt az a követelmény, hogy akár a folyó kiadásokban, akár az ingatlanellátásban mandátumarányos legyen az ellátás; ez nem indokolt követelmény, mert akkor a kis ebb pártok nem tudnának jelen lenni az egész országban. Ezt mi, szabad demokraták akkor is így gondoltuk, amikor mi voltunk a második legerősebb párt a választásokon, hiszen akkor alakult ki a jelenlegi szabályozás a folyó kiadások szabályozásában. Az a kö vetelmény tehát, amit a Csihaféle javaslat tartalmaz, szerintem nem helyes, tehát a mandátumarányos elosztás.
