Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - Az állam tulajdonában és a pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSIHA JUDIT (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
2772 ezért ez már hasznos volt, ehhez várjuk az önök csatlakozó módosító indítványait, nem pedig a közös értetlenkedés további fokozását. Az önök módosító javaslatának egyetlen mozzanatára hívnám még fel a figyelmet, amire többen utaltak. Nemcsak h amis és csúsztatós ez a törvényjavaslat, hanem veszélyes is, hiszen a magyar többpártrendszer társadalmi beágyazottsága egyáltalán nem olyan erős még, hogy az emberek feltétlenül rajonganának azért, hogy a magyar parlament a pártok finanszírozását és ingat lanhasználatát helyezze a figyelmének a középpontjába. Tehát ha a többpártrendszert le akarja valaki járatni, akkor ilyen típusú vitákat kell erőltetni, és ilyen típusú féloldalas megoldásokat kell erőltetni. Ezzel azonban nem azt érik el, hogy a Szocialis ta Pártot ingatlanai után esetleg a választóitól is megfosztják, hanem azt fogják elérni, hogy a többpártrendszer és a parlamenti demokrácia iránti maradék szimpátia is kiveszik az emberekből, az pedig kiszámíthatatlan folyamatokat indít el. ELNÖK (dr. Szi li Katalin) : Köszönöm szépen. Hozzászólásra következik Csiha Judit képviselő asszony kétperces időtartamban, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő asszony! DR. CSIHA JUDIT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Répássy úr felszólalásá nak két jogi vonatkozására szeretnék reflektálni. Az egyik az a kitétel, amely arról szól, hogy az önkormányzatok tulajdonjoga egy oly szentség, amelyhez az Országgyűlésnek nem lehet köze. Ez egy tévedés. Az önkormányzatok gazdálkodását is törvények szabál yozzák, az önkormányzati törvény 44. §a alapján az Országgyűlés joga az önkormányzatok gazdálkodását szabályozni. Ilyenképpen tehát semmi nem akadályozhatja meg az Országgyűlést a tekintetben, hogy például a pártok által használt önkormányzati tulajdonú i ngatlanokat hogyan oszthatná el az önkormányzat, ilyen szabályozás ebbe a törvénybe beilleszthető lenne, ha a szándék meglenne. A másik a kártalanítás kérdése. Az általános vitában már kifejtettem, reméltem, hogy nem kell még egyszer elmondanom, de ha igen , újra megteszem: a polgári törvénykönyvből és az Alkotmánybíróság határozatából világosan kitűnik, hogy az ingyenes használati jog egy olyan szelvényjog, amely kártalanítás nélkül nem vonható el, még törvénnyel sem. Lehet olyan törvényt hozni, hogy a kárt alanítás mellett elvétetnek bizonyos használati jogok, és a használati jog jogosultjának joga azt eldönteni, hogy kártalanítást vagy milyen kártalanítást egyáltalán igényele. Nem gondolom, hogy Répássy úrnak kell megmondania azt a receptet, hogy a Szocial ista Párt hogyan viselkedjék egy ilyen helyzetben, de ahhoz nem lenne helyes asszisztálnia még a kormánypártoknak sem, hogy egy törvénysértő törvényt alkossanak, amikor leírják a törvény szövegében, hogy kártalanítás nélkül szűnik meg. Köszönöm. (Taps az M SZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Hozzászólásra következik kétperces időtartamban Répássy Róbert képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Meghallgatva az önök kétperces reakcióit, csak azt tudom mondani, hogy ha önök ezek után úgy ítélik meg, hogy ez a törvény alkotmányellenes, akkor forduljanak Alkotmánybírósághoz. Ha önök úgy ítélik meg, hogy a pártingatlanok utá n a magyar államnak kártalanítást kell fizetnie önök részére, akkor forduljanak rendes bíróságokhoz. Kíváncsi vagyok, hogy milyen hatással lesz ez az önök népszerűségi mutatóira. Nyilván tudják, hogy ez a választókban milyen érzéseket fog kiváltani. Ezzel jó, ha számolnak. Szerintem ebben az ügyben sem az Alkotmánybírósághoz való fordulás, sem a kártalanítási perek indítása a magyar
