Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A kommunizmus áldozatainak emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HORVÁTH BÉLA (FKGP):
2708 Tehát ez azt jelenti, hogy körülbelül hat alkalommal a következő tíz esztendőben tavaszi s zünetre esne ez az április 2ai időpont. Az előterjesztő szándéka és célja az volt, hogy ebben az időszakban az iskolákban, elsősorban a középiskolákban emlékezzenek meg a kommunista diktatúrák áldozatairól, és ily módon, ha tavaszi szünet van, ez problémá kat vet föl. Ezenkívül vannak egyéb apró problémák is: rögtön az április 1jei időpont után rögtön egy nappal. Április 1je az iskolákban általában rendszeresen az ugratások időszaka. Most nem tudom, hogy mennyire szerencsés volna az, hogy rögtön az áprili s 1je utáni napon, április 2án a kommunista diktatúrák áldozatairól emlékezzünk meg. De egyébként ez nagyon gyakran azonos napra is eshet, hiszen ha április 2a hét végére esne, akkor lehetséges, hogy az előtte levő pénteken kellene ezeket az emléknapoka t megtartani, azt gondolom, nem kell senkinek sem ecsetelnem, hogy ez milyen problémákat okozhat és milyen kellemetlen áthallásokat. Mindezekre a problémákra figyelemmel, azt gondolom, az általam benyújtott két módosító javaslat az egyébként nagyon fontosn ak tartott törvény tényleges célját, az igazi rendeltetését hivatott elősegíteni, hogy a kommunista diktatúrák áldozatai méltóképpen tudjanak az iskolákba emlékezésképpen bekerülni egyrészről, másrészről pedig ne kelljen ilyen egyéb felhangokkal és technik ai problémákkal megküzdeni az iskolákban. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni a vitában. Megadom a szót Horváth Béla képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. HORVÁTH BÉLA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Most megragadom az alkalmat, mivel nem késő éjszakai órában vagyunk itt, hogy néhány gondolatot még hadd fejtsek ki részben az általános, részben a részletes vitában elhangzottakkal kapcsolatban, illetve a benyújtott háro m módosító indítványhoz kapcsolódóan. Ahogy Áder János elnök úr említette, és a Ház meg is szavazta, az egyik módosító indítványról nem nyitottunk vitát, de a történeti hűség kedvéért a jegyzőkönyv számára, illetve a rádióhallgatók tisztelt figyelmébe szer etném ajánlani, hogy ezt a módosító indítványt három MSZPs ellenzéki országgyűlési képviselő, nevezetesen Csizmár Gábor - csak azért, hogy az utókornak a neveik maradjanak meg , Donáth László és Filló Pál nyújtotta be. Az indítványuk lényege - mondom csa k tájékoztatás jelleggel - az, hogy törölni kívánják ezt az indítványt, nem tartják időszerűnek, nem tartják alkalmasnak, nem tartják a történelmi események súlyához méltónak egy ilyen emléknap bevezetését a középfokú oktatási intézményekbe. Talán nem véle tlen, hogy ezekben a percekben egyetlenegy magyar szocialista párti... - de, most megérkezett Donáth László evangélikus lelkész úr, párton kívüli képviselő úr , sem az SZDSZ, sem pedig az MSZP gyakorlatilag nem képviselteti magát ebben a vitában, amely az általános vita során oly nagy vitát váltott ki. Azért is szükségesnek tartottam a felszólalásomat, mert az általános vita óta eltelt időszakban két jelentős esemény történt Magyarországon, amely a témához kapcsolódik, illetve indítványom időszerűségét, me galapozottságát alátámasztja. A Parlament falain kívüli két eseményről szeretnék röviden szólni. Az egyik: a múlt vasárnap délelőtt 10 órakor egy ünnepélyes szentmise volt a budai Várban, a Mátyás templomban, ahol azok a szerzetesek, apácák, főpapok, papok gyűltek össze, akik a kommunista években megsínylették a kommunizmus börtöneit. A börtönpapok, idős, bottal járó, a történelem súlya alatt meggörnyedt hátú, idős lelkészek gyűltek össze, és egy rendkívül ünnepélyes és emelkedett hangulatú szentmisében eml ékeztek meg az áldozatokról. Az istentisztelet után a Mátyás templom külső falán, a főbejárat mellett baloldalt egy emléktáblát helyeztek el az utókor számára.
