Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A kommunizmus áldozatainak emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HORVÁTH BÉLA (FKGP):
2709 Azért tartom rendkívül fontos eseménynek ezt a magyar belpolitikában, mert annak ellenére, hogy az elmúlt évben, amikor a Tanácsköztársaság bukásáról megemlékeztem, a történészek megvádoltak, hogy politikusként ne avatkozzam be a történetírásba, és ne ösztökéljem az új történészgenerációt a XX. századi magyar történelem fehér foltjainak a feltárására ; mégis, meg kell említenem, hogy a kommunizmus áldozatai között rendkívül nagy számban voltak egyházi személyek, akiknek a mártíromsága kevésbé közismert, a történetírás kevésbé dolgozza fel ezeket, és az új generáció sem szembesül azzal a vallás, illetv e egyházellenes tevékenységgel, ami a kommunizmust jellemezte. Külön ki kell emelnem, hogy az Új Ember katolikus hetilap húsvéti számában több cikk foglalkozik ezzel a témakörrel. Említem Szeghalmi Elemérnek "A hajdani terror csúcspontján" című írását, ame lyben így fogalmaz, idézem az Új Ember újságíróját: "A mai kor fiatalabb keresztény nemzedékei nem is tudják, hogy apáiknak és nagyapáiknak milyen elvetemült, gonosz erőkkel kellett megküzdeniük az igazság, a keresztény hit és eszmeiség fenntartása, megőrz ése érdekében." - mármint a magyarországi kommunizmus évtizedei alatt. Ugyancsak a húsvéti számban olvashatjuk Kovács Pál történész felhívását "Meghurcolt egyháziak emlékezete" címmel. Ebből megtudhatjuk, hogy az elmúlt fél évszázad kommunista egyházüldözé se mintegy ezer papot hurcolt meg. S mennyire igaza van a cikkírónak! Idézem Kovács Pál történészt az Új Ember hasábjairól: "A boldoggá avatott Apor Vilmoson kívül még a meghurcolt főpapoknak sincs szobra. Mindszenty József, Badali Bertalan, Péteri József, Zadravecz István püspökök emlékművére nem nekik volna szükségük, akik hitük szerint már megkapták Istentől örök jutalmukat, hanem nekünk, az utódoknak kellenének példaképek, emlékeztetők azokról, akik az egyház megbecsülését erősíthetnék a társadalomban." Néhány szakmunka megjelent minimális sajtóvisszhanggal. Így említhetném, hogy megjelent a "Magyar katolikusok szenvedései, 19441989" címmel. Tőkés Istvánnak megjelent "A romániai magyar református egyház élete, 19441989", vagy különösen szeretnék hivatk ozni Elmer István "Börtönkereszt" című összeállítására, amelyben a börtönviselt katolikusok visszaemlékezéseit teszik közzé. Szeretném megemlíteni Regőczy István atyát, akinek önéletrajzi ihletésű könyve, "Az Isten vándora" többszöri kiadást megélt. Ő volt az, aki ezt a vasárnapi összejövetelt, a hívők rendkívül nagy érdeklődésével és részvételével megtartott istentiszteletet megszervezte. Róla tudni kell azt, hogy 1971ben még kétéves börtönbüntetésre ítélte a Kádárrendszer, mert árva, szülők nélküli, utc án tengőlengő gyerekeket próbált összegyűjteni és valamit a jövőjük érdekében tenni. A másik ilyen nemzetközi jelentőségű esemény ezekben a percekben zajlik Magyarországon. A polgári kormány által létrehozott XX. Századi Intézet szervezésében kétnapos nem zetközi konferencia zajlik Magyarországon, Budapesten, a Gellért Szállóban; tegnap kezdődött, ezekben a percekben is zajlik. A nemzetközi tudományos konferencia címe: A kommunizmus fekete könyve. (13.30) Ahogy az általános vitában is elmondtam, NyugatEuró pa, NyugatEurópa történésztársadalma most kezd igazán foglalkozni a kommunizmus lélektanával, módszereivel, most kezdi feltárni ezt a feltáratlan művet. Igaza van Kávássy államtitkár úrnak, aki megjegyzi, hogy elég későn eszmél a nyugati társadalom. De me gjelent ez a korszakalkotó mű, amely azt a címet viseli, hogy A kommunizmus fekete könyve. Mint ahogy a tudományos konferencián is elhangzott, a Nagyvilág Kiadó gondozásában, a XX. Század Intézet támogatásával az elkövetkező napokban, hetekben megjelenik e z a korszakalkotó mű. Feltehetjük a kérdést, hogy mit tudunk a kommunizmus bűntetteiről, mit akarunk tudni róla. Nem tudjuk megérteni, hogy miről van szó? - olvashatjuk a meghívóban. Nem inkább attól félünk, hogy megértjük, és vajon nem szándékosan zárkózu nk el tőle, mert akkor semmit sem kell tudomásul vennünk? - mondja az egyik meghívott francia professzor. A hamarosan megjelenő könyv előszavában azt olvashatjuk: "Honnan a kommunista bűntettekről szóló vallomásoknak ez a bágyadt
