Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
2683 Miután egyértelműnek tűnik, hogy a kormánypárti többség - megalapozott és érdemben meg nem válaszolt kifogásaink ellenére - meg fogja szavazni ezt a javaslatot, kármentésként, a legnagyobb hibák kiküszöbölésére módosító indítványokat nyújtottunk be. Ezek esetleges elutasítása a kormánypártok felelőssége. Mi ezt a törvényjavaslatot semmiképpen nem tudjuk elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder Já nos) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga István képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum; őt követi majd Hack Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedve s Képviselőtársaim! Amikor kézhez vettem a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslatot, bennem is felmerült, hogy miként lehet az, hogy az elítéltek és a sajtó közötti kap csolat mindeddig szabályozatlan volt. Szerencsére elmúltak már azok az idők, amikor az elítélt meghatározott terjedelemben - ami alatt néhány sort lehet érteni - írhatott a hozzátartozójának, természetesen azt is megszabták, hogy milyen gyakorisággal level ezhettek. Az, hogy a sajtónak nyilatkozzanak, régebben talán fel sem merült az elítéltek gondolatában, mert jól ismerték az akkori körülményeket. A demokratikus fejlődés nem állt meg a börtönök falainál, és olyan szabályok kerültek bevezetésre, amelyek a s zabadságvesztés letöltése után elősegíthetik az elítéltek társadalomba való beilleszkedését. Ebben nagyon fontos szerepe van annak, ha a börtönviszonyokról, az elítéltek foglalkoztatásának kérdéseiről reális képet kap a közvélemény - hangsúlyozom: reális k épet. A sajtó részéről tehát indokolt a fokozott érdeklődés az iránt, hogy az elítéltek életkörülményeiről készüljenek tudósítások, természetesen ezek során meghallgatva magukat a fogva tartottakat is. Be kell látni azonban, hogy vannak olyan érdekek, amel yek megsértése vagy veszélyeztetése ellentétes lenne az előzőekben kifejtettekkel. Emiatt nem lehet megengedni, hogy a fogva tartott minden korlátozás nélkül nyilváníthasson véleményt a sajtóban. A törvényi szabályozás hiánya miatt e tekintetben nem alakul hatott ki egységes engedélyezési gyakorlat sem, és ebben esetenként minden jó szándék ellenére nem volt elkerülhető a szubjektivizmus. Ezt ismerte fel az előterjesztő, amikor megszövegezte a törvényjavaslatot. Egyetértek mindazon érdekek védelmével, amelye ket a javaslat felsorol, ezeket megismételni nem kívánom. Az elítéltek által adható nyilatkozattétel eljárási rendjére vonatkozó szabályok közül kiemelem, hogy az elítélt beleegyezése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerülhessen a v ele való riportkészítés. Kedves Képviselőtársaim! Nyolc vagy tíz évvel ezelőtt ezzel kapcsolatosan egy nagy, súlyos büntetőügy rázta meg a magyar közvéleményt, amelynek a végén kiderült, hogy kóros elmeállapota volt az elítéltnek. Ennek ellenére, ha jól em lékszem, az egyik napilap, a Kurír - amely, azt hiszem, már megszűnt - szerkesztője bement ehhez a kóros elmeállapotú fiatalemberhez úgy, hogy a védője nem is beszélt vele, és egy olyan riportot készített, amelynek az volt a summázata, hogy tulajdonképpen a deviancia, az ölni vágyás ebben a fiatalemberben megvan, és tulajdonképpen a riport készítőjét is megölte volna, legalábbis ezt sugallta nyolc oldalon keresztül. Egyébként azóta sem derült ki, hogy hogyan kerülhetett be ez a fiatal csinos riporternő a bü ntetésvégrehajtási intézetbe, illetve hogyan készítette ezt a riportot. Pontosan ilyen anomáliák megakadályozására született ez a törvényjavaslat, amelyet mindenképpen üdvözölni kell. Tisztelt Ház! A nyilatkozattételhez való előzetes hozzájárulás és közzé tétel megtagadásáról, illetve a közlésre szánt anyag visszatartásáról szóló indokolt határozat ellen az elítélt és a sajtó képviselője bírósághoz fordulhat. Ez a rendelkezés garanciális szempontból rendkívül lényeges, ugyanis a büntetésvégrehajtástól és a sajtótól is független bíróság van abban a helyzetben, hogy
