Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÁL BÉLA (MSZP):
2664 Tudom, hogy milliárdok kellenek ahhoz, hogy meg lehessen szüntetni, és fel lehessen számolni ezt a helyzetet. Ezen a területen történt már egy jelentős előr elépés. Fővárosi beruházásban az egyik legnagyobb szennyezőt, a délpesti szennyvíztisztítót olyan magas színvonalú tisztítottsági fokra és kapacitásra növelték, amely minimális terheléssel, de továbbra is foszforral és egyéb anyagokkal terheli a Soroksári Dunaágat, viszont sikerült nagyon sok lebegő szennyezést és sok mindent kiszűrni a vízből. Még mindig megmaradt a ferencvárosi befolyó, amely - ha nyitva van a Kvassayzsilip - még mindig jelentős mennyiségű oldott és iszap formájú szennyezést juttat a D unaágba. A Dunaág felső harmadán a kotrás elkerülhetetlen az iszap kitermelésére. Az iszap elhelyezésére a feltételeket az önkormányzatok megteremtették, mert ők is látják, hogy nekik is le kell tenniük valamit az asztalra. A legsúlyosabb helyzet ezen az említett 30 kilométeres szakaszon alakult ki az iszaphelyzet miatt, és ebből különösen kiemelendő az úgynevezett Molnárszigeti kiság kérdése. Ez a XXIII. kerület területén található. (10.00) A Molnárszigeti kiságat viszont csak akkor lenne szabad igazá ból kikotorni, ha a beömlő Gyálipatak okozta feltöltődést és annak az okait sikerülne valamilyen formában megszüntetni. Az önkormányzat, úgy érzem, erején felüli önrészt vállalva, 96 milliós segítséget kért abban a tudatban, hogy ha ezzel sikerül elindíta ni a rendezési folyamatot, akkor a későbbiek során fővárosi, állami, esetleg külföldi segítséggel lehetne folytatni ezt az iszapmentesítést, meg lehetne kezdeni a kiság rendezését, ki lehetne termelni az iszapot, egy nagyobb áteresztőképességű hidat lehetn e építeni, és talán a közeljövőben egyszer elkezdhető a Duna egész felső szakaszának a kotrása is. Látszólag úgy tűnik, hogy ez a Dunaág fölső szakaszának a kérdése. Mégis azt kell mondjam, hogy a SoroksáriDunaág minden községe érdekelt ebben, és ők ezt vallják is, hogy érdekük. A múlt év folyamán az összes polgármester, aki a Dunaág mentén fekvő községekben és városokban lakik, összejött. Ezt a közös elkötelezettségüket és közös akaratukat írásban is rögzítették. Ma is ennek adnak hangot, tehát ők magu k is azért lobbiznak, hogy ha, mondjuk, a fölső szakasz rendeződik, akkor például Ráckevének is jobb lesz a sorsa. Én tehát azt kérném a kormányzat részéről, hogy ezt az indítványt, ha lehet, fogadják be. Ha valamilyen oknál fogva elutasításra kerül, ami v árható, hiszen a bizottságok és az előterjesztő sem támogatták, akkor viszont azért kérem, hogy találjuk meg közösen azt a forrást, amiből elindítható ez a rendezési folyamat. Hiszen született erre már kormányhatározat, múltja van, felmérések vannak a Dunaági helyzetről. A háttérfelmérés oldaláról minden lehetőség megvan arra, hogy elindítsuk ezt a folyamatot, és itt a fővárossal szoros érintkezésben ki lehetne alakítani egy olyan üdülő, pihenőkörzetet, amely méltán viselhetné ismételten az ország harmadi k legnagyobb üdülőkörzetének a nevét, mert úgy érzem, hogy ma csak létszámilag, az oda kitelepülők száma tekintetében mondható ez erről, hogy igazából üdülőkörzet. Ha nem vigyázunk rá, akkor hamarosan mocsaras, pihenésre alig alkalmas területté válhat a Du naág. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Pál Béla úr, az MSZP képviselője. PÁL BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Indokoltnak tartom Karakas János képviselő úr módosító indítványát, és támogatni is fogom akkor, ha ezt átdolgozza olyan módon, mint ahogy mi is tettük a Laczkó Dezső Múzeum rekonstrukciójára tett javaslatunknál.
