Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BAZSA GYÖRGY, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2467 Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kisebbségi véleményt Bazsa György képviselő úr ismerteti. Megadom a szót. DR. BAZSA GYÖRGY , az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Házszabálynak sajátos logikája, hogy ha a kisebbségben lévők el kívánják mondani a véleményüket egy általuk is fontosnak tartott előterjesztésről, akkor azt kell mondaniuk, hogy nem tartják alkalmasnak általános vitára, mert akkor a Házszabály szerint megadatik az a lehetőség, hogy megsz ólalhassanak. Többékevésbé most is ez a helyzet, mert tudjuk, mint ahogy elhangzott, hogy a magyar felsőoktatásban azok a kérdések, amelyeket ez a törvényjavaslat most valamilyen formában rendezni kíván, fontos és aktuális kérdések. Mindenekelőtt, ahogy e z ugyancsak elhangzott, az egyházi intézmények finanszírozásával kapcsolatos lépéshátrány, lépéskényszer tette szükségessé ennek a törvénymódosításnak a benyújtását. Ezzel most nem is kívánok foglalkozni, inkább azzal a néhány kérdéskörrel, amely alapján a z álláspontunkat kialakítottuk. A jelzett, illetve exponált témakörök nem minden tekintetben tartalmaznak kiérlelt javaslatokat. Részben az indoklás és a tételes törvényszöveg között vannak valamilyen mértékű ellentmondások, például: a javaslat egységes kö vetelményrendszert kíván megvalósítani az államilag finanszírozott és a költségtérítéses oktatásban részt vevők felvételében. Azt gondoljuk, a megfogalmazás ezt nem teszi lehetővé, mert az azonos követelmények alapján történő felvétel nem fogja az érintett eket a költségtérítéses oktatás felé elmozdítani. Ugyancsak példaként felsorolt ellentmondás, hogy a javaslat a társadalmi tanácsok megalakításának kötelezővé tételével az állami intézményekben, amivel egyetértünk, mindenekelőtt az ú j, nagy integrált intézmények régióbeli szerepét kívánja megerősíteni. De az a tétel, hogy a régióval való kapcsolattartás innentől kezdve intenzívebb és határozottabb legyen, nem szerepel a törvényi szövegben. Gondolatilag belefér, de azt gondoljuk, hogy ezt tételesen is bele kell fogalmazni. Az állami intézmények mellett egyházi és magánintézmények működnek a magyar felsőoktatásban. A jelenlegi törvény is több tekintetben különbséget tesz közöttük - indokolatlanul , és a javaslat e tekintetben egyenlővé kívánja őket tenni. Más tekintetben viszont különbséget tesz; azt javasoljuk, hogy például - megint csak a példa kedvéért - a társadalmi tanács megalakításának kötelezettsége ne törvényi kötelezettség legyen az alapítványi intézményeknél, hanem a fenntartó dönthessen ilyen testület létrehozásáról, miként a javaslat az egyházi intézményeknél ezt a kivételt meg is teszi. A másik kérdéscsoport, amely álláspontunk kialakításában meghatározó volt, a minőségbiztosítás kidolgozottsága vagy kidolgozatlansága terén jelentkezik. Egyetértünk a minőségbiztosítás, minőségértékelés szükségességével, azzal, hogy ez a magyar felsőoktatásban nagyobb teret nyerjen, de most a javaslatban, az értelmező, kiegészítő listában szerepel két olyan fogalom, amelyik a törvényszövegben nem jelenik meg, és a törvényszövegben van két olyan fogalom, amelyik pedig igencsak magyarázatot igényelne, s ebben a listában meg kellene hogy jelenjen, hiszen ez új terület a magyar felsőoktatásban; az úttörő tevékenysége ellenére még számos és fontos t eendőnk van. Azt gondoljuk - de ennek a részletezésébe most nem mennék bele , hogy az egyetemi oktatói pályaív sokkal komplexebb kérdéskör, mint amit a Széchenyiösztöndíj - professzori, nem professzori - és más ösztöndíjak ügye jelent. Hogy ez a módosulá s, a névváltozás bekövetkezzen, indokoltnak tartjuk, de például azt is, hogy jelenjen meg a Magyary Zoltánösztöndíj, amely működik, s amelyet a minisztérium biztosít, ítél oda a kuratóriuma révén. Ennél is tágabb értelemben volna indokolt az egyetemi, fői skolai oktatói pályaív megrajzolása.
