Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - Václav Klaus, a cseh képviselőház elnöke és kísérete köszöntése - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2457 és pénzügyi helyzetüket, gazdálkodásuk eredményességét. A '92ben életbe lépett számviteli törvény minden tekintetben megfelelt azon követ elményeknek, amelyeket egy modern piacgazdaság a szabályozással szemben támaszthatott. Sőt, néhány helyen igyekezett pótolni azon sztenderdek hiányát is, amelyek Magyarországon még nem jelentek meg, még nem gyökeresedtek meg az előző időszakban. Kétségtele n, formálódó piacgazdaságunkban jó és hasznos, ha a kormányzat időről időre áttekinti azokat a törvényeket, amelyek a piacgazdaság fejlődését szolgálják. A számviteli törvény életbe lépését követően eltelt nyolc év tapasztalata, valamint az európai uniós c satlakozásunk közeledte mindenképpen indokolja, hogy ezt a törvényt újragondoljuk. A kormány ez irányú törekvése üdvözölhető, a tisztelt Ház előtt fekvő javaslat mindenképpen hasznos és aktuális. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat, amely az 19 92es törvényen és az azt követő változásokon alapul, most már tartalmazza az európai uniós számviteli irányelvekben megfogalmazottakat, és a nemzeti sztenderdek hiányában részletesebb szabályozást, részletesebb tagolást ad, értékelési szabályokat rögzít. Erre azért is szükség van, mert a magyarországi sajátos jogi, bírói, adózási, ellenőrzési gyakorlat csak a jogszabályokban rögzített előírások végrehajtását ismeri el. Azt mondhatjuk tehát, hogy egyfelől a javaslat szervesen és harmonikusan illeszkedik a n emzetközi gyakorlathoz, másfelől igyekszik jogszabályi előírásokkal kiegészíteni, a nemzetközi sztenderdek hiányát pótolni, más kérdés, hogy ez hosszú távon tarthatóe. Minden felelős törvényhozó - szándékában és törekvéseiben - olyan törvényalkotási folya matban érdekelt, melynek eredményeként világos, egyértelmű, hosszú távon érvényes, ellenőrizhető és átlátható jogszabályok jönnek létre. Másrészről a jogalkotó másik döntő törekvése, hogy a törvényhozás végterméke végrehajtható törvény legyen, melynek végr ehajtása széles társadalmi, szakmai támogatást élvezzen. E javaslat törekvéseiben mindenképpen megfelel az előzőekben említett kritériumoknak. Jól áttekinthető, szerkesztett, rendezett munka. A törvénnyel dolgozók könnyen és gyorsan találhatják meg az álta luk keresett témákat, fejezetrészeket. A törvénytervezet összhangban van az utóbbi időben készült, a gazdasági társaságokat és az adózást érintő jogszabályokkal, igyekszik azonos fogalmakat használni, az egyes gazdasági eseményeket, témákat említeni. Jól f elépített, érthető fogalmi meghatározások vannak az anyag bevezetőjében, világos és magyaros a megfogalmazás. Tisztelt Képviselőtársaim! Melyek azok a tartalmi változások, amelyeket a korábbi törvényi meghatározásokhoz képest előnyös tartalmi meghatározáso kkal egészít ki a jelenlegi tervezet? Egyszerűsödik a törvény hatálya. A javaslat pontosan és részletesen felsorolja, és világosan elkülöníthetővé teszi mindazon jogalanyokat, akik számára ez a törvény kötelező érvényű. Bővül az értelmező rendelkezések és fogalmak száma. Ezeknél a jogalkotó ebben a javaslatban gondosan ügyelt arra is, hogy a kapcsolódó jogszabályok által használt fogalmak felhasználásra kerüljenek, illetve e javaslatban következetesen jelenjenek meg, így nemcsak e törvény alkalmazásában fog segítséget nyújtani a felhasználóknak, hanem a gazdasági élet nyelvezetének egységesítését is szolgálja egyben. A javaslat ismét megengedi a számviteli szabályozásban az üzleti év naptári évtől való eltérésének lehetőségét. Bár ezt csak korlátozott mérték ben teszi, de így is jelentős előrelépésnek tekinthető a korábbi gyakorlathoz képest, amely így a zárási feladatok végrehajtásának egyenletesebb megosztását is szolgálja, túl a javaslatban is szereplő gazdálkodó szervezetek információadási kötelezettségén. Megfontolandó azonban az üzleti évről szóló beszámolási kötelezettség időpontját rugalmasabban kezelni olyan gazdasági társaságok esetében is, amelyek termelési ciklusai eltérnek a naptári évtől. E lehetőség kiterjesztése azonban komoly makrostatisztikai meggondolásokat is igényel egyben. (11.30) A javaslat tételesen indokolja és kifejti a kettős könyvvitelre való áttérés szükségességét és jelentőségét. Az egyszeres könyvvitel előírásainak maradéktalan betartása mellett nem képes megnyugtató képet adni a v állalkozás helyzetéről. Ugyanakkor tudomásul kell venni azt a tényt,
