Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PUSZTAI CSABA, a számvevőszéki bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2448 egyéb, adózással kapcsolatos hat áridők betartása miatt - éppen az alapos és körültekintő munka elvégzése, a megbízható, valós összkép betartása érdekében - ez aggályos lehet. Javaslom az eredeti határidők megfontolását. Fontos, pozitív eleme a javaslatnak a számviteli szolgáltatás fogalm ának a meghatározása. Számviteli szolgáltatást a jövőben az végezhet, aki vagy könyvviteli szolgáltatást végezhet, vagy könyvvizsgálói tevékenységre jogosult, ez utóbbit külön törvény szabályozza. Könyvviteli szolgáltatás végzésére az jogosult, aki mérlegk épes könyvelői képesítéssel rendelkezik, s a javaslat szerinti feltételeknek megfelel, amit kormányrendelet fog meghatározni. A javaslat mentesíti az 5 millió forint árbevétel alatti vállalkozásokat a fenti kötelezettségtől. Ez a szabály véleményem szerint olyan könnyítést ad az érintett körnek, ami nem indokolt. Hiszen továbbra is megengedi azok számára a számviteli szolgáltatás nyújtását, akik nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel. A könyvvizsgálat szerepe, a könyvvizsgáló felelőssége a jelentés tartalm ának meghatározásával növekedni fog. A könyvvizsgálatba bevont társaságok szabályai nem bővülnek, de nem is szűkülnek. Az 50 millió forintos árbevételi határ megmarad. A könyvvezetés, de különösen a bizonylatolás terén szigorításokat tartalmaz a javaslat. A bizonylatok tekintetében új dolog a könyvviteli számlákra való hivatkozás, a kontírozás és a nyilvántartásokban történő rögzítés időpontjának és igazolásának megjelölése, továbbá az egyszerűsített számlán az aláírás megkövetelése. A bizonylatok megőrzése tekintetében új elem, hogy azokat nyolc évig olvasható formában kell megőrizni. Az Országos Számviteli Bizottság feladata, működése nem változik. Tagjai közé a jövőben a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete is delegálhatna. Véleményem szerint az OSZBnek a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia, különösen a számviteli sztenderdek kidolgozása kapcsán. Ezért a bizottság működését, feladatát részletesebben lenne szükséges szabályozni. A javaslat, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, felhatalmazást ad a ko rmánynak egyes részterületek rendeletben történő szabályozására: a már említett könyvviteli szolgáltatás feltételrendszerének kialakítása mellett a nemzeti számviteli sztenderdek kidolgozásának, készítésének feltételeit, a sztenderdek elfogadásának, beveze tésének, hatályba léptetésének követelményeit illetően. A nemzeti számviteli sztenderdek olyan szabályok, módszerek, eljárások, amelyek kötelező erejét társadalmi elfogadottságuk biztosítja, amelyek az adott szakterület meghatározó, a szakma által önként v állalt és elfogadott feladatokat, kötelezettségeket, módszereket tartalmaznák, és amelyeket a felhasználók és a szakterületen kívül állók is elfogadnak. A javaslat kellően alapos abban a tekintetben, hogy megfelelő alapot és támogatást adjon a számviteli s zakemberek számára a nemzeti számviteli sztenderdek megalkotására, s azok elfogadtatására. A számviteli törvény legszorosabb kapcsolata a társasági adótörvénnyel van, bár kétségtelen, hogy mindkettőnek más és más a funkciója, és egymás nélkül is betöltheti k szerepüket. A költségelszámolás, az adóalap meghatározása szempontjából szerencsésebb lett volna a két törvényjavaslat egyszerre történő tárgyalása, hiszen így nem látható pontosan, hogy a javaslat milyen hatással van a költségvetési kapcsolatokra. Az ad óalapot érintő változások nagy része kiegyenlíti egymást. Azok a vállalkozások, amelyek élni tudnak az értékvesztés, az ingatlanok tekintetében a terven felüli értékcsökkenés vagy a kötelezettségek miatti céltartalékképzés lehetőségével, átmenetileg eredmé nycsökkentő hatásban részesülnek. Minden vállalkozás számára kedvező változás, hogy 30 ezer forintról 50 ezer forintra nő az egy összegben elszámolható eszközök egyedi beszerzési értéke. Tisztelt Képviselőtársaim! A számviteli szabályozás célja, hogy a bes zámoló megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A beszámoló a piac szereplői, a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára készül, éppen ezért a megbízható, valós
