Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SOÓS GYŐZŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2449 összkép biztosítását elősegítő szabá lyok erősödtek meg, több esetben az irányelvektől való korábbi eltérések megszüntetése érdekében is. A törvény 2001. január 1jei zökkenőmentes bevezetéséig a végrehajtókat, a könyvelőket fel kell készíteni a változásokra. Ehhez kívánok minden kedves kollé gámnak kellő erőt, egészséget és kitartást, képviselőtársaimnak pedig a törvény alapos kidolgozásához eredményes munkát! Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Soós Győzőnek, az MSZP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. DR. SOÓS GYŐZŐ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban szakmai törvény van a Ház asztalán, amelyrő l azt lehet gondolni, hogy szakemberek konszenzusával készült el és itt, a parlamentben néhány részletkérdésről folyik majd a vita, azokról a részletkérdésekről, amelyekben nem született megállapodás. Varga Mihály államtitkár úr azt mondta az expozéjában, hogy felmerült a kerettörvény készítésének a lehetősége, de a feltételek ehhez még nem érettek meg. Tállai képviselő úr pedig azt mondta, hogy nincsen koncepcionális vita. Gondolom, azon képviselőtársaim is, akik ebben az elég szűk körű szakmát érintő kérd ésben nincsenek otthon, sejthetik ebből, hogy teljes konszenzus és egyetértés nincs a kérdésben. Egy dologban mindenképpen egyetértés van: egyetértés van abban, hogy az 1992től hatályos számviteli törvény megérett az újrakodifikálásra. 1992ben az akkori számviteli törvény korszakos jelentőségű volt, hiszen addig pénzügyminiszteri utasítások szabályozták ezt a területet - ez nagymértékben áttekinthetetlen volt - és '92től kezdve szabályozta törvény a gazdasági életnek ezt a fontos területét. (10.50) Az e területeken tevékenykedőknek is teljesen új szemléletmóddal kellett megbirkózniuk, hiszen már nem az irányítást kellett szolgálniuk, nem a tervutasításoknak megfelelően készítették az elszámolásokat, hanem információkkal kellett ellátni azokat, akiket el kellett: a tulajdonosokat, a piac szereplőit. Azóta azonban, '92 óta újabb gyökeres fordulat, változás történt a magyar gazdasági életben, hiszen a tulajdonosi szerkezet alapvetően megváltozott a privatizáció folytán. Ezeket a változásokat kell a számvitel i törvénynek és az elszámolásoknak követnie. Reményeink szerint küszöbön áll hazánk európai uniós csatlakozása. Szükségszerű, hogy a jogharmonizáció igényeinek megfelelve ezen a területen, tehát a számvitel területén is igazítsuk szabályozásunkat az európa i gyakorlathoz. A jelenleg hatályos számviteli törvény nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Szabályozza a gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb gazdasági eseményeket, a bizonylatolástól a közzétételig. Hangsúlyozni szeretném azt, hogy ez a most hatályos számviteli törvény kerettörvény, és nagyon helyes szabályozás az, hogy e kereteken belül a részletek kidolgozása a vállalkozások feladata. Ezt a szabályozást a vállalkozások a számviteli politikájuk elkészítésével végzik el. Ez az általános gyakorlat a fejlett piacgazdaságokban, egész Európában így van ez. Vagyis az, hogy van egy törvényi szintű keretszabályozás, alkalmaznak részletes szabályokat, tehát a részletes szabályokat számviteli sztenderdekbe foglalják; s ezen túl van a vállalatoknak egy sajátos szabályozási lehetőségük mindezen kereteken belül. A jelenleg hatályos számviteli törvény, a '92től hatályos törvény is ezt a célt tűzte ki. Vagyis a kerettörvény mellett szükséges lett volna - és itt a "lett volna" kifejezésen nagyon fontos hangsúly van - a számviteli sztenderdek megalkotása. Sajnos ez nem történt meg az elmúlt közel egy évtizedben, a nyolc év során, meg kellett volna hogy történjen, meg kellett volna hogy kezdődjenek ezek a munkák; egyébként megkezdődtek már, de igazi eredmé nye ennek a tevékenységnek még nincs.
