Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár:
2437 (9.50) Mindez azt mutatja, hogy a felsőoktatá sban is legfeljebb a bérek szinten tartásáról beszélhetünk, miközben az integráció és a növekvő hallgatói létszám komoly többletfeladatok elé állítja az intézmények oktatóit és közalkalmazottait. Jól látható tehát, hogy súlyos ellentmondások feszülnek a ko rmány ígéretei és a valóság tényei között. Azt persze meg lehet tenni, hogy összekeverjük a közoktatási normatívák emelését vagy a bruttó alapbéremelést a nettó keresetekkel, a borítékok tényleges tartalmával, ahogy ezt tegnap a pénzügyminiszter úr tette. Ettől azonban az ellentmondás még ellentmondás marad. Világosan jelzik ezt a statisztikai adatok is. Ha az egy főre eső nemzeti jövedelemhez viszonyítjuk a pedagógusok átlagkeresetét, akkor ez 1998ban 78 százalék, '99ben 77 százalék volt, 2000ben pedig ennél is alacsonyabb lesz. Vagyis az ígért felzárkóztatás helyett a keresetek további leszakadásának tendenciája erősödik. Most, a jövő évi költségvetés előkészítésének szakaszában ismét időben szólunk. A kormány vagy gyökeresen változtat az oktatásfinansz írozás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) pozícióin, vagy ki kell állnia nyíltan a pedagógustársadalom elé, és be kell ismernie: nem tudja teljesíteni ígéreteit. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr . Wekler Ferenc) : A kormány nevében Pálinkás államtitkár úr kíván reagálni az elhangzottakra. Megadom a szót. DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tudom, hogy május van, május 1jén pedig szakszervezeti nagygyűlések, ahol beszédeket mondanak; beszédeket arról, hogy mi minden nem teljesült. Nos, a kormány oktatáspolitikáját tekintve ön azt mondja, ha jól idézem, hogy itt valamiféle tervteljesítésekről szóló beszámolók lennének a Fides z parlamenti képviselőinek vagy a kormány tagjainak felszólalásában. Én ilyenről nem tudok. Kétségtelen, hogy figyelemmel kísérjük a kormányprogram megvalósulását, és úgy gondolom, az ígéreteinket a több lépcsőre vonatkozó felzárkóztatásra továbbra is tart juk. Nézzük a számokat! 1999ben a közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok átlagos havi keresete 78 300 forint volt, ez 22,5 százalékkal magasabb az előző évinél. Mielőtt belekezdenénk abba a vitába, hogy a márciusi béreket összehasonlítjuk a februári ke resetekkel, és ilyen szómágiába keveredünk, állításom az, hogy ha vesszük az összes pedagógust, az 1998as adóbevallásukból kivesszük azt a számot, hogy mennyi volt a jövedelmük, ugyanezt megtesszük a '99. évi adóbevallással, akkor 22,5 százalékkal magasab b a jövedelem. 10 százalék volt az infláció, képviselő úr, ez jelentős reálbérnövekedést jelent. Még egy számot hadd mondjak el önnek, amit ön is nagyon jól tud: a 2000. évi költségvetésben az előző évhez képest 21,6 százalékkal növekedtek a közoktatási n ormatívák. A normatívákból nagyobbrészt a bért fedezik. Azt most nem tudom megmondani önnek, hogy 2000ben mennyi lesz a teljes bérnövekedés, de bizton állíthatom azt, hogy ez a bérnövekedés 8 százalék fölött lesz a közoktatásban. Amennyiben az infláció ne m marad meg abban a sávban, amelyben ezt a költségvetés elfogadásakor feltételeztük, akkor természetesen korrekcióra itt is lehetőség lesz. Azt állítom tehát, hogy a pedagógusok esetében az elmúlt két évben reálnövekedés következett be. Ledolgoztuk azt a j elentős, mintegy 16 százalékos reálbércsökkenést, amely a korábbi években bekövetkezett. A 2001. évi költségvetésben, úgy képzelem, hogy a pedagógusok reálbérének emelésére ismét lesz lehetőség. 2000ben, képviselő úr is nagyon jól tudja, ez a terület kiem elt béremelést nem kapott. A 8 százalék béremelésre lehetőség van, ennek a fedezete megvan, részben a normatívákban, részben az önkormányzatoknál. Magyarországon a közoktatás önkormányzati rendszerben működik, természetesen az önkormányzatoknak kell ennek a fedezetét előteremtenie; hozzáteszem, a költségvetésből kapott normatívával, amely egyre jelentősebb szerepet kap ebben.
